Lerch István: 50. Szimfónia

Mielőtt behelyeztem a cédét a lejátszóba, arra gondoltam: egy zeneszerzőnek nem kell nagyobb elismerés annál, mint amikor tiszteletére két „ősellenség” közös színpadra lép. Ráadásul ez – ha jól tudom – 1969 óta tavaly december 29-én történt meg először a Budapest Kongresszusi Központban. Talán Lerch István sem bízott abban, hogy sikerülhet, mindenesetre tett egy próbát. Felhívta Koncz Zsuzsát és Kovács Katit, meginvitálta őket a koncertjére. Mindketten igent mondtak, pedig nem titkolta előlük, hogy a másik is ott lesz.

Micsoda este volt! Még ez a – kis túlzással – zenetörténeti esemény is háttérbe szorult azonban, akárcsak a többi vendégfellépő: Malek Andrea, Charlie és a Cotton Club Singers. Merthogy a koncert fénypontját a Lerch szerzeményeire épülő 35 perces szimfónia adta – a szerző egy Steinway zongorán kísérte a 60 tagú zenekart. Ötvenedik születésnapja után, 2003 őszén fogott neki a komponálásnak, innen a cím.

Lerch István alapító tagja és zenei motorja volt a ’77-ben létrejött V’Moto-Rocknak. Demjénnel írt szerzeményeinek többsége slágerré vált, néhány közülük a mai napig a rádiók műsorán szerepel, ami óriási érdem, mivel manapság más a tendencia: a dalok jönnek, jó esetben ideig-óráig a köztudatban vannak, majd örökre elfelejtődnek. Sokak szerint könynyebb volt a popzene hőskorában örökzöld slágereket alkotni, mint most, zeneileg telített világunkban. Csak részben van igazuk. Mert Lerch mostani szerzeményei közül is több fennmarad, gondoljunk csak a Charlie által előadott dalokra, melyeknek szintén bérelt helyük van a rádiók kínálatában, pedig ezt rétegzenének szokás nevezni, ami már eleve nehezebben kap teret a médiában.

Az 50. Szimfónia ősbemutatója után léptek színpadra a meghívott művészkollégák, akik egy-egy dallal felidézték Lerch pályájának főbb állomásait. A koncertről a napokban kerül boltokba ez a hiánypótló cédé. Amikor e sorokat írom, az utolsó dal szól a lejátszóból, a szerző által sikerre vitt Tűzvarázsló, Charlie előadásában. Az jutott eszembe, mi lett volna, ha ezt is másnak adja. Biztosan slágerré vált volna bárkitől, de azért jó, hogy meghagyta magának.