Láthatatlan versek

Aki kedveli a haiku versformát és a filozófiai mélységet keresi a költészetben, az szeretni fogja Géczi János Ősz vagy Júlia című kötetét. Az 5-7-5 ritmusú, általában frappánsan megfogalmazott természeti képet vagy a létet megragadni vágyó gondolatot magába foglaló haikuk Géczinél mesterien hatnak. A költő a lét megfogalmazásának lehetséges változatait tömöríti ebbe a kisformába, sokszor belső és olykor záró rímet is alkalmazva. A felvezető és a záró vers is poétikai teljesítmény. Ajánlanám is olvasásra mindenkinek, mert a szöveg igazi élmény. Ám előbb el kell jutni hozzá.

Én is szerettem volna azonnal megragadni, máris érteni, érezni, ha el tudtam volna olvasni első nekifutásra – nyomdatechnikai akadályoztatások nélkül! Ugyanis a Géczi kiváló haikusorozatát felvezető, az egész kötet alaphangulatát meghatározó nagyverset (a Szilánkok I. címűt) csak hosszas próbálkozás után, többféle fényviszonnyal kísérletezve és különböző nagyítókat bevetve sikerült megfejtenem. A kisméretű spirálfüzetként kiadott könyvecske első kilenc oldala sajnos igen apró betűkkel készült, koszszürke alapon világos koszszürke betűkkel, így a formatervezés agyonüti a tartalmat. Megszomorítja az olvasót a nagy design a kötet végén is, a Szilánkok II. című záró versnél. Amely egyébként pompás, természeti képekkel teleszórt, mesterien megalkotott vers. Csak az az olvashatatlanság, csak azt tudnám feledni!

Ám ha másként próbálom felfogni, vehetem ezt akár egyféle kihívásnak is: igenis küzdjön meg az olvasó a versélményért. Némelyik, a kötet kezdő versében megéledő kép fáradt szemem könnyfátyolán át különleges jelentést kapott: „…látom a fehér papiroslapon betűkék szemedet…” vagy: „…testemnek semmi emberárnyéka nincsen…” Igen, ez igazi, éteri költészet, ahogyan a filozofikusabb haikuk is mind-mind azok. Egy számomra külön kedves háromsorost, a 22-es számút idézem: „csivitelés és / repülés foglya lennék / szív mellkasodban”.

Minden hibája ellenére ez a kis spirálfüzet nagy olvasásélmény. Csak a külalak miatt lett hatpontos, ha kizárólag a tartalmát nézném, tizet adnék.

Géczi János: Ősz vagy Júlia, Napkút Kiadó, Budapest, 2012.

Értékelés: llllllmmmm