Kristóf György Out című filmje Cannes-ba megy

Már másodszor utazik Cannes-ba, két éve a filmtervet válogatták be egy szekcióba, ahol külföldi producerek, terjesztők előtt ismertethette elképzeléseit. Egy hónap múlva pedig tizennégy másik filmmel mérkőzik meg az Out, ráadásul elsőfilmes rendezőként ön az Aranykamera díjért is versenyben van.

Épp ma kaptam az információt a filmintézettől, hogy a szlovák filmművészetet utoljára Juraj Jakubisko képviselte a fő programban 1968-ban, de az ő filmjét versenyen kívül vetítették. Nekünk még nincs időpontunk, körülbelül egy hónap múlva lesz a bemutató, úgyhogy jelenleg gőzerővel dolgozunk a végső vágáson, 85–90 percbe szeretnénk beleférni. A válogatók egy munkaverziót láttak a filmből, az alapján döntöttek. Ez a versenymezőny egyébként nagyon vegyes, vannak benne elsőfilmesek, de olyan neves rendezők is, akik már Aranypálmát is nyertek Cannes-ban.

A Szlovák Filmintézet tehát büszke egy olyan játékfilmre, amelynek a magyarországi Terhes Sándor a főszereplője, és, gondolom, magyarul beszél benne...

Egy szlovákiai magyart játszik, de nagyon keveset beszél magyarul, csak az elején néhány jelenetben, amikor még otthoni környezetben látjuk. Bandor Éva játssza a feleségét, Bárdos Judit pedig a lányát. A főszereplő elveszíti a munkahelyét, és életében először kénytelen kimozdulni az országból. Elindul Lettországba, ahol hegesztői munkát ígértek neki egy hajógyárban. Több országon utazik keresztül, és mindenféle szláv nyelven igyekszik megértetni magát, de magyarul nem érdemes próbálkoznia. Terhes Sándor semmilyen szláv nyelven nem beszél, fonetikusan tanulta meg a szöveget. Egyébként szerintem nincs ember, aki feliratok nélkül megértené az egészet, hiszen még lettül és észtül is beszélnek benne. A film nyolcvan százaléka Lettországban és Észtországban játszódik. És amit a főszereplő nem ért, azt nem is feliratoztuk, hogy a néző is bizonytalanul érezze magát bizonyos pontokon.

Ha jól tudom, a fim hivatalosan road movie, mert valahogy be kellett sorolni. Ön is így határozná meg a műfaját?

A producerek még az elején egzisztencialista abszurd drámának titulálták, amivel egyet is értek, hiszen a főszereplő útkeresése áll a középpontban. A hosszú utazás során azonban abszurd dolgok is történnek vele.

Úgy képzeljük ezt el, mint például a Birdman című realista film abszurd jeleneteit, amikor a főhős felrepül, vagy elmozdít dolgokat az akaratával?

Nálam inkább a reális és a szürreális határmezsgyéjén mozognak bizonyos jelenetek. A humor is fontos volt számomra, bár azt inkább csak belecsempésztem a filmbe, mintsem direkt módon alkalmaztam volna. A nézőre bízom, mit talál viccesnek, mikor nevet és mikor nem. Ez egyébként a tesztvetítéseken is beigazolódott. Emellett van a filmben egyfajta elemeltség.

Mennyire fogalmaz meg globális jelenségeket a film, illetve mennyire volt fontos önnek, hogy mindenütt értsék? Úgy is kérdezhetném, hogy tudatosan a nemzetközi piacra készült?

Mivel alapból van egy európai énem, több országban éltem, sok helyen mozgok otthonosan, ez a kérdés nem is foglalkoztatott. Viszont vannak a filmben olyan apró, egy-egy adott országra jellemző nüanszok, amelyeket csak azok a nézők értenek meg, akik ott élnek. Más nemzetiségűek észre sem veszik őket.

Mikor láthatjuk a filmet a hazai mozikban?

Ezt még nem tudom, a szlovák producernek még nem sikerült hazai forgalmazót találnia. Remélem, a cannes-i jelenlét meggyorsítja a hazai folyamatokat. Magyarországon június 15-én lesz az Out bemutatója.

A magyar producer ügyesebb volt?

Inkább úgy mondanám, hogy meglátott egy lehetőséget és lecsapott rá. A film nemzetközi forgalmazásáról pedig Cannes után tudok majd bővebbet mondani, ott sok minden eldőlhet.

Elégedett a filmmel? Sikerült maradéktalanul megvalósítania az elképzeléseit?

Amit az elején magam előtt láttam, az csak az én fejemben él, úgyhogy most mondhatnék bármit, de őszinte leszek: nyolcvan százalékban vagyok elégedett vele.