Köszöntünk, Európa!

„Üdvözlünk abból az alkalomból, hogy nagyvonalúan és testvérien magadhoz ölelsz, ismét hozzád tartozunk... Azt szokták mondani: visszatérünk Európába! Mi azonban úgy érezzük és éreztük, hogy mindig is Európában voltunk! A huszadik század apokaliptikussá tette, majd kettéosztotta földrészünket. A vasfüggöny valóban kétféle Európát választott el egymástól. Egyik oldalán a demokrácia morálja és a szabadság igézete szabta meg az életet, a másikon viszont valamiféle bizantikus lelkiség és érzéketlen diktatórikus hatalom igazgatott bennünket. Az ember és az egyes népek azonban adott körülményeik és lehetőségeik csapdájában, itt is emberi módon igyekeztek élni Az irodalom és a művészetek igazi törekvése nálunk is az volt, hogy az emberiség szellemi értékeinek a javát képviselje!” – írja Duba Gyula abban az esszében, melyet az európai uniós csatlakozás alkalmából közöl a folyóirat.

A szépirodalmi jellegű írások között Mihályi Molnár László, Gyüre Lajos, Török Elemér és Gágyor József verseit olvashatjuk, valamint Bárczi Zsófia: Az örökkévalóság kék köténye, Aich Péter: A harmadik és Csordás János: Ketten játszhatják című novelláját. Öllős Edit naplójegyzetei Cserepek címmel jelentek meg. Egy fiatal költővel, az érettségiző Skabella Gábor verseivel is megismerkedhetünk. A folyóirat köszönti a Kossuth-díjas Tőzsér Árpádot, valamint a József Attila-díjas Duba Gyulát.

A Könyvről könyvre rovatban Alabán Ferenc Irodalomtörténet kritikai dilemmákkal címmel Fónod Zoltán Üzenet címmel megjelent irodalomtörténetéről írt, Németh Zoltán pedig Az interaktív líra címmel Orbán János Dénes két kötetéről (Anna egy pesti bárban, Teakönyv) fejti ki véleményét. Emlékeim címmel Jakab István emlékeit, élményei olvashatjuk, Csáky Károly pedig Mikszáth Kálmán selmecbányai kapcsolatairól ír. Közli a folyóirat Popély Gyula tanulmányát a magyar tanügy helyzetéről az impériumváltás után. Terítéken a tanítóképzők és a szakiskolák felszámolását találjuk. (dz)