Kortárs művek a koronavírusról

Májusra, a Múzeumok éjszakájára egy művészettörténeti csemegével készült a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma: az 1913-ban Trencsénben született és 1982-ben Budapesten elhunyt Vajda Júlia életművét szerették volna bemutatni a festőművész és grafikus fiatalkori lakhelyén, Pozsonyban. Már csak azért is, mert az egész életében kísérletező, rendkívül sokszínű alkotó – aki húszévesen költözött Budapestre festészetet tanulni, és bár az ötvenes évektől kiszorult a magyar művészeti nyilvánosságból, lakása évtizedeken át az alternatív művészeti törekvések egyik központja volt – ma is híresebb külföldön, mint odahaza, nálunk pedig jószerével ismeretlen a neve. A Vajda Júlia-kiállítás Szentendréről érkezik a Brämer-kúriába, így ha a megnyitó a koronavírus-járvány miatt nem is valósulhat meg az eredetileg tervezett időpontban, később pótolható.

Ugyanez vonatkozik a múzeum talán legnagyobb idei projektjére is. Ötven éve, 1970. május 31-én hunyt el Fábry Zoltán író, publicista, kritikus, a (cseh)szlovákiai magyar közösség 20. századi történetének megkerülhetetlen alakja; a hónapok óta tartó komoly kutatás, gyűjtőmunka eredményeként készülő kiállítást egy dokumentumfilm és egy kiadvány egészíti ki. Jarábik Gabriella azzal számol, hogy ha júniusban is tartanak a korlátozások, akkor a bemutató őszre marad, utána pedig szeretnék utaztatni a kiállítást. 

Pozsonyban az évet egy kortárs képzőművészeti kiállítás zárná. Csanda Máté kurátor hazai magyar és magyar kapcsolódású szlovák alkotókat szólított meg egy adott témában, amely most változni látszik: felmerült az ötlet, hogy a tárlatra készülő művek a koronavírusra reflektálnának. 

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója arra is kitért, nagy szerencse, hogy a nagykürtösi régióban nincs olyan járványhelyzet, amely a munkálatok felfüggesztését követelte volna, így Szklabonyán és Alsósztregován is finiselnek a felújítással. Május 28-án már a renovált szklabonyai emlékházban szerettek volna megemlékezni Mikszáth Kálmán halálának 110. évfordulójáról, s noha az emlékünnepség valószínűleg elmarad, az épület egy jobb időben megújult külsővel fogadja majd a látogatókat. Alsósztregován, ahol néhány éve megtörtént a Madách-kastély teljes körű felújítása, már csak a kastélypark rendezése váratott magára. A területen új utakat, pihenőhelyeket alakítottak ki, az iskola szomszédságában helyet kapott két játszótér, felépítettek egy kis pódiumot a szükséges kiszolgálóépülettel, a kastély mellé rózsalugast álmodtak, nem utolsósorban pedig felújították a Madách-síremléket. A parkon végigvezető „történelmi ösvényt” egyebek mellett interaktív információs táblák jelölik, amelyek a gyerekeknek és a felnőtteknek is tartogatnak hasznos ismereteket: hogy nézett ki régen a kastély, kik fordultak meg ott Madách Imre idejében, kik nyugszanak Az ember tragédiája költőjével együtt a családi sírkamrában... A munka nagyja megvan, a parkban már az utolsó simításokat végzik.

Kassán a múlt év elején nyílt meg a Márai család egykori, Mészáros utcai otthonában a Márai Sándor előtt tisztelgő új állandó emlékkiállítás, amelynek most készül a kétnyelvű, magyar és szlovák katalógusa, angol és német rezümével. Jarábik Gabriella hozzátette, remélik, mire a kiadvány megjelenik, újra megnyílhat a kiállítás is. 

A Szlovák Nemzeti Múzeum tagintézményeként működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma egyébként az SZNM válságstábjának iránymutatása alapján igyekszik átszervezni az alkalmazottak tevékenységét. Azok a dolgozók, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, otthonról végzik a feladataikat. Azokat, akiknél ez nem megoldható, részben a múlt évről megmaradt, részben az idei szabadság egy részének kivételére utasította az intézmény vezetése, illetve május végéig 80 százalékos bérszintről döntött a válságstáb.