Kiss József és Béres József kapta a Fábry-díjat

Kassa. Két előadás hangzott el tegnap délelőtt a XXXIV. Fábry Napok záró rendezvényén a Thália Színház Márai Stúdiójában. Pomogáts Béla irodalomtörténész arról szólt, hogy azok a kérdések, amelyeket Fábry Zoltán a magyarságról, Európáról és a kisebbségi sorsról felvetett, nem évültek el, hiszen minden nemzeti probléma, gond „ott maradt az asztalon”, anélkül, hogy bármit is le lehetett volna zárni. Az előadó ennek okát abban látja, hogy Közép-Európára nemegyszer idegen eredetű diktatúra telepedett. A másik előadó, Mihályi Molnár László a magyar színjátszás megalapozásában elévülhetetlen érdemeket szerző Egressy fivérekről, Gáborról és Béniről elevenített fel fontos tudnivalókat, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a kassai magyar színjátszás megalapozóinak ildomos lenne emléktáblát állítani.

Az előadásokat követő vitában az a felvetés is elhangzott, hogy Stószon vissza kellene vásárolni az eredeti Fábry-ház tartozékát, és ott az írók és képzőművészek számára egy alkotóházat, művésztelepet lehetne létrehozni.

A XXXIV. Fábry Napokon ünnepélyes keretek között adták át a Fábry Zoltánról elnevezett díjat az idei kitüntetetteknek. Az elismerést ebben az esztendőben megosztva Kiss József történész és Béres József nyugalmazott rádióriporter, a Népes néptáncegyüttes egykori igazgatója kapta. A díjat Köteles Lászlótól, a Csemadok Országos Tanácsának alelnökétől, parlamenti képviselőtől vehették át a kitüntetettek.

A legjobb hazai színésznek járó Egressy Gábor-díjat Boráros Imre színművűsznek ítélték, aki a díjat egy későbbi időpontban veszi át, mivel jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban vendégszerepel.

A XXXIV. Fábry Napok rendezvénysorozata Stószon, az író sírjának megkoszorúzásával fejeződött be.