Kis nyugdíj, nagy áremelés

Harminc évig dolgozott orvosként, tizennégy évig a szociális biztosító felülvizsgáló bizottságának főorvosa volt. Ez a bizottság döntött arról, ki jogosult rokkantnyugdíjra, és ki nem. Kilencvenháromban vonult nyugdíjba, ötvennyolc és fél évesen, de folytatta a munkát. Két éve az Érsekújvári Járási Munkahivatal felülvizsgáló főorvosa. A munkahivatal – mely különvált a szociális biztosítótól – Dr. Filakovszky Máriának továbbítja azok iratait, akiknek felajánlottak munkát, de egészségi okokra hivatkozva nem hajlandók elfogadni. A doktornő nem találkozik a beteggel, csak az orvosi leletek alapján véleményezi, hogy az illető képes-e a javasolt munkára, vagy nem.

Mi a tapasztalat?

Hogy a fiatalok elszoktak a munkától. Mintegy százhúsz olyan esetet bíráltam el, amikor az illető nem fogadta el a felajánlott állást. Negyven személynek elutasítottam a kérelmét, s közülük csak ketten fellebbeztek a kerületi bizottsághoz. A legproblémásabb korosztály az ötven körülieké, férfiak és nők egyaránt. Ők már nem tudnak beleszokni az új munkatempóba. Néha nagyon feltűnő, hogy nem akarnak dolgozni, még olyan esetekben sem, amikor busszal szállították volna őket a munkahelyre és vissza. A feketemunkát pedig nehéz bizonyítani.

A körzeti orvos adja a leleteket?

Igen. A kórlap alapján elkészíti a kivonatot, hogy mikor volt beteg az illető, s ha van szakorvosi lelet, azt is mellékeli. Én elfogadom a véleményét.

A nyugdíjasok járási szervezetének Ön az elnöke. Mikor alakult meg a járási szövetség?

91-ben, én 94-ben lettem az elnöke. Akkor csak öt alapszervezet létezett 512 taggal, ma tizennégy, s a taglétszám több mint 2100. Lejött a központból a titkár, hogy Érsekújvárott nincs helyi szervezet, meg kell alakítani. Mondom, jó, mire a Fő térről hazaérek, meglesz. A férjemmel már ketten vagyunk, három embert pedig leszólítok. Úgy is lett, találkoztam két kolléganőmmel a kórházból, ők magukkal hozták az ötödik személyt – mert ennyi kellett a szervezet megalapításához. Jelenleg az érsekújvári helyi szervezetnek már 446 tagja van, most alakul a második alapszervezet, a magyar pedagógusoké. Párkányban a fiatal nyugdíjasok alakítottak külön szervezetet.

Mennyiben érdekvédelmi szervezet a nyugdíjasoké?

A szociális ügyi és egészségügyi minisztériumban is van képviseletünk. Az, hogy volt (lesz) nyugdíjemelés, a mi érdemünk is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb falvakban jobbak a működési feltételek, az önkormányzatok jelentős összegekkel támogatják a nyugdíjasok szervezetét, a klubokat. Újvárott nem.

Milyen gondok merülnek fel a tanácskozásokon?

A téma szinte mindig ugyanaz: a kis nyugdíjak, most pedig az áremelések. A legmagasabb nyugdíj (az özvegyivel együtt) 8700, a legalacsonyabb 4500 korona. Ebből megélni nem lehet. Az alapszervezetek tartanak attól, hogy a csökkeni fog a taglétszám, mert még azt a jelképes tagdíjat sem tudják fizetni. A nyugdíjas szövetség, a Vöröskereszt és az antifasiszták szervezete közösen tiltakozott az áremelések ellen. Mindig felvetődik az időseknek nyújtott segítség. A szervezeten belül a tagok nagyon segítik egymást, de ez ingyenes.

A magányos beteg ember hivatalosan kaphat gondozót, de bizonyos összeggel neki is hozzá kell járulnia, akkor pedig fillér nélkül marad. Adott a lehetőség, hogy az ingatlanát megterhelheti a gondozásért kifizetendő összeggel, amit aztán majd a hagyatékából levonnak. De mi legyen azzal, akinek nincs vagyona, fizetni pedig nem tud?

Aki rászorul, kap gondozót. A Vöröskereszt is képez ápolónőket, a munkahivatal a munkanélküliekből toborozza őket, fizetést kapnak. Egy-egy ápolónő több idős embert is gondoz.

Milyen gyakran ülésezik a járási vezetőség?

Évente négyszer-ötször. Vándorgyűléseket tartunk, mindig másutt, ahol a helyi tagokat is meghívhatják. Ez nekünk is jó, mert megismerjük a problémákat. Évente kétszer megszervezzük a vezetőség számára az idősek napját, hol Tótgyarmaton, hol Köbölkúton, mert ott olyan polgármesterek voltak, akik állták a költségeket. Pénzünk ugyanis nincs. A helyi szervezetek évi húszkoronás tagdíjat szednek, abból a felét befizetik nekünk, a járási szervezetnek, mi annak a felét, öt koronát azonnal továbbküldünk. Állandó helyiségünk nincs, nem is tudnánk fizetni sem bérleti díjat, sem alkalmazottat. A nyugdíjas szervezetek függetlenek a nemzetiségi, politikai hovatartozástól, szükség van rájuk. A járási tanácskozásokat két nyelven tartjuk. Az előző járási elöljáró majdnem mindig részt vett az üléseinken. De hogy mi lesz jövőre a nyugdíjas szervezettel, amikor megszűnnek a járások, senki sem tudja. Bízom benne, hogy ezután sem lesz másképp.