Kilencvenegy év, megszűrve

Elég, ha csak az elmúlt pár év termését nézzük: nem a popikonok és nem a tragikus sorsú sztárok viharos életútját álmodják filmre a Los Angeles-i stúdiók megrendelésre dolgozó forgatókönyvírói, hanem azokét, akik a világirodalmat gazdagították jeles életművükkel. A Weinstein Company vezetősége pár héttel ezelőtt jelentette be: Shane Salernót kérte fel a Jerome David Salinger amerikai regényíró és elbeszélő izgalmas sorsát feltáró film megírására. Dokumentumfilm után játékfilmbenTette ezt bizonyára azért, mert Salerno – rendezőként – már meglehetősen közel került Salingerhez. 2013-ban bemutatott dokumentumfilmjéhez, amelyet Philip Seymour Hoffman és Edward Norton nevével adott el, éveken át gyűjtötte az anyagot. A dokumentumfilm legerősebb fejezete az volt, amely az író háborús emlékeit dolgozza fel. Salerno valóságos megszállottja Salingernek. Hónapokkal ezelőtt megjelent életrajzával a New York Times bestsellerlistáján az előkelő hatodik helyet foglalta el. Egy különös, visszahúzódó emberDe ki is ez a különös, visszahúzódó természetével is érdekessé vált ember, aki 2010-ben bekövetkezett halálát megelőzően 45 éven át egyáltalán nem publikált, harminc évig interjút sem adott, mégsem fordult el tőle a világ. Mivel tudta fenntartani, sőt táplálni széles olvasóközönsége kíváncsiságát? Magánéletének felettébb izgalmas mozzanataival? Vagy a Zabhegyező még ma is nagy érzelmeket kavaró, szorongó főhőse, Holden Caulfield történeteivel, melyek egy olvasott családban apáról fiúra szállnak? J. D. Salinger Manhattan egyik elegáns negyedében született 1919 legelső napján. Lengyel apja jómódú zsidó sajtkereskedő volt, húsimporttal is foglalkozott. Anyja skót–ír családból jött. Fiuk meglehetősen nyughatatlan természet volt, ezért íratták be szülei egy katonai akadémiára. (Ottani élményei alapján született leghíresebb írása, a Zabhegyező.) Salinger két évig bírta a katonai drillt, 18 évesen átjött Európába, apja bécsi cégébe, hogy megtanuljon németül és franciául. Az Anschluss előtt egy hónappal visszautazott Amerikába, különböző egyetemekre járt, de egy idő után mindegyiket otthagyta. 23 évesen beállt a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. Német feleségével pár hónap után szakított. „Holden köpenye alól másztunk elő”Első novelláiban háborús élményeit dolgozza fel. Első regényével, az 1951-ben megjelent Zabhegyezővel egy csapásra világhírűvé válik. Tizenhat éves, sérült lelkű, a nagyképűséget szívből gyűlölő főhőse, Holden Caulfield elszökik az iskolából, és New Yorkban talál önmagára. Robert De Niro szerint: „Holden egy igazi belevaló srác volt. A szíve meg arany, de ezt mindenki tudja.” Andy Warhol azt állította: „Mindannyian Holden köpenye alól másztunk elő.” Woody Allen még messzebb megy: „Közös volt a pszichiáterünk. Többször találkoztunk Mr. Freudnál, ő mutatta be nekem Mia Farrow-t. Akkoriban együtt jártak, de Mia végül nem tudott ellenállni a férfias vonzerőmnek.” A Zabhegyező után Salinger újabb két fontos regénnyel állt olvasói elé. A Franny és Zooey 1961-ben, a Magasabbra a tetőt, ácsok! két évvel később született. Utolsó novellája 1965- ben jelent meg a New Yorkerben. Azt már a kertjében felépített betonbunkerben írta, ahol senki sem zavarhatta. Otthonát ritkán hagyta el, ám ha mégis, akkor lefüggönyözött autóval közlekedett. Interjúkat nem adott, a nyilvánosság elől elzárkózott. Második felesége tizenvalahány, a harmadik pedig negyven évvel volt fiatalabb nála. 2010-ben bekövetkezett haláláig a világtól teljesen elvonultan élt. Beleszólt a fiatalok életébeKilencvenegy évéből Shane Salerno azokat az epizódokat vette ki, amelyeket a Weinstein Company vezető producerei a legizgalmasabbnak találtak. Salinger második világháborús élményein kívül első regénye megjelenésének eddig ismeretlen körülményei is bekerülnek a filmbe. A Zabhegyező ugyanis annak idején világszerte beleszólt a fiatalok életébe, be is tiltották több európai és amerikai államban. De mivel igazi kultuszregény – az elidegenedés hiteles krónikája –, ma is évente több százezer példányban talál új olvasóra.