Kígyózó sorok a könyv ünnepén

Kertész Imre és Günter Grass – a két Nobel-díjas díszvendégFotó: litera.huA megnyitó utáni napon, amikor a sok ezer érdeklődő egyikeként a Budapest Kongresszusi Központban bolyongtam a mintegy 45–50 ezer kiállított könyv között, eszembe jutottak a Gutenberg-galaxis közeli összeomlását jósoló értelmiségi sirámok. Aki a múlt hétvégén ebben a könyvre kiéhezett tömegben sodródott egyik standtól a másikig, a könyv jövőjét illető katasztrófa-forgatókönyvekre gondolva nem tehetett mást, megkönnyebbülten elmosolyodott. Az idei könyvfesztivál üzenete is a korábbi könyves rendezvények üzeneteivel azonos: van igény a könyvre! És ha van igény, természetesen kínálat is van. Kifejezetten erre az alkalomra például kétszáz új magyar könyv jelent meg. Ha a 2003-as magyarországi statisztikai adatokat is figyelembe vesszük, végképp eloszlanak balsejtelmeink: tavaly minden héten 177 új könyv jelent meg, naponta tehát több mint 25 mű, vagyis összesen 9205 könyvújdonság. Ami pedig a mérleg keresleti oldalát illeti: a múlt évben Magyarországon több mint 89 ezer könyvet vettek, tehát – 1743 forintos átlagárral kalkulálva – az anyaországban naponta 15 millió forintot költenek könyvre. Az évente közel öt és fél milliárd! Ebből persze még egyáltalán nem következik, hogy a szlovákiai magyarok is hasonló mértékben áldoznak erre a nemes célra.

A négy napig tartó idei könyvfesztivál vendége Németország volt. Zentai Péter László fesztiváligazgató a németek meghívásának indokairól szólva utal arra, hogy „a magyar és a német könyvkiadást genetikus kapcsolatok fűzik össze, a több mint kétszáz esztendős első magyar könyvszakmai érdekképviseletet német származású, német anyanyelvű kereskedők alapították Pesten, s milyen érdekes, hogy egy virtigli magyar könyves, Horváth Károly Keresztély javaslata alapozta meg Lipcsében, 1825-ben a nagy tekintélyű Börsenvereint, a német kereskedők tőzsdeegyesületét.” Németország egyébként több mint háromszáz kiadójának könyvét állította ki a Kongresszusi Központban, és természetesen neves német írók is részt vettek a rendezvényen, élükön a Nobel-díjas Günter Grass-szal. A fesztivál nyitónapján vele és a fesztivál egy másik rangos vendégével, a szintén Nobel-díjas Kertész Imrével Dalos György folytatott pódiumbeszélgetést. A számos díszvendég közül azokat említem még meg, akiknek a neve talán a magyar olvasóközönség szélesebb rétegei előtt is ismerősen cseng: jelen volt például Joachim Sartorius, akit Nádas Péter, Herta Müller, akit Konrád György, illetve Ingo Schulze, akit Esterházy Péter mutatott be az érdeklődők tömegeinek.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Frankfurti Könyvvásár szervezőivel együttműködve idén csaknem 1600 négyzetméteren állított fel standokat és pavilonokat, még a Kongresszusi Központ körüli parkba is jutott belőlük. A fesztiválra 17 országból érkeztek irodalmárok és könyvkereskedők, az ismertebb külföldi írók száma pedig félszáz körül mozgott. És idén végre már Szlovákia is önálló standon mutatta be a szlovákiai könyvtermés legjavát – egyebek mellett számos Kalligram-kiadványt is.

A Kalligram egyébként nem csupán szlovák nyelvű könyveivel szerepelt kiemelt helyen – saját standja is a legelőkelőbb környezetben állott, és mindvégig nagyszámú érdeklődő ostromolta. Pedig pénteken délután például nem volt egyszerű megközelíteni a Kalligramot, mert a tőszomszédságában, a Magvetőnél Kertész Imre dedikált.

A többi szlovákiai magyar kiadó könyvei (Madách, NAP, Lilium Aurum, AB-ART, Méry Ratio és a komáromi KT), sajnos, egy félreeső helyen lettek közszemlére téve, talán ezért is gondolhatták úgy az árusok, hogy a forgalmat csupán Rudolf Schuster – egyébként magyarországi könyvkiadó gondozásában megjelent – könyvének a főhelyre állításával lehetséges némileg föllendíteni.

Az egyre jelentősebb eseménynyé váló nemzetközi könyvseregszemle idén negyedik alkalommal egy másik fesztivált is vendégül látott. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján az Európai Unió tagállamainak legnagyobb szakmai elismerést kivívott elsőkötetes prózaírói mellett a visegrádi négyek fiatal szerzői mutatkoztak be. Magyarországról az idén Teslár Ákos, a szlovák fiatal prózaírók közül pedig Monika Kompaníková kapott meghívást.

Mindent összevetve úgy látom, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kezd egyre inkább az Ünnepi Könyvhét fejére nőni. Nem csoda, hiszen az április végén kiadott könyvek a Könyvhéten is szerepelnek, így aztán egészen június közepéig a figyelem középpontjában állnak, míg a könyv júniusi ünnepét egy hosszú uborkaszezon követi.