Ki nevel a végén?

Adam Sandler Amerika ügyeletes idiótája (A vizesnyolcas, A kismenő, Apafej) réges-rég letért arról az útról, amelyet a Nászok ásza című filmmel egykor elkezdett. A romantikus esküvői vígjáték egyszerre volt intelligens és szórakoztató, romantikus és humoros, amely filmhez nem volt szüksége altesti poénokra a nevettetés érdekében. A siker mégis más irányba terelte az időközben sztárstátuszba kerülő színészt, aki ezt követően egyre-másra gyártotta a(z elsősorban az Egyesült Államokban) nagy sikert arató agyatlan komédiákat, amelyek inkább fárasztóak semmint viccesek voltak, néha pedig kifejezetten gusztustalanra sikerültek.

A gyors imázsjavítás érdekében hősünk a vérátömlesztés gyógyszerének Jack Nicholsont szánta, aki legutóbb a Lesz ez még így se!-ben bizonyította, hogy bármilyen szerepben utánozhatatlan.

Sandler a filmmel egyszerre két áldozatot hozott: Nicholson mellett csak másodhegedűs szerepre kényszerült, és a humornak is volt egy alsó szintje, amely alá egy ilyen sztárral már nem lehetett süllyedni. Szerencsére. Emiatt a fingós-hugyozós viccek jelentős része kiszorult a Ki nevel a végén? forgatókönyvéből, és ha más nem, hát ez igazán érdeme az alkotásnak. Sokkal nagyobb baj, hogy az új felállásban Nicholson olyannyira háttérbe szorít mindenkit, hogy Sandler igen visszafogott alakítása a halványnál is világosabb árnyékká változott, míg Marisa Tomei mintha csupán egy véletlen balesetként ragadt volna a filmben. Nicholson viszont olyan vehemenciával vetette bele magát az idióta pszichológus karakterbe, hogy alakítása túlzottan ripacskodóvá és koordinálatlanná vált. Még szerencse, hogy rövid mellékszerepében John Turturro tényleg remek, így a színészek részéről a bizonyítvány legalább az elégséges szintet megüti.

Az idegesítő történetben egy csendes, szelíd férfi ellen fordul a sors: állítólagos dühkitörése miatt pszichiátriai kezelésre utalja egy bíró, ráadásul önhibáján kívül folyamatosan súlyosbodik a helyzete. A bomba akkor robban, amikor az alkalmazkodni képtelen pszichopata pszichiáter hozzáköltözik, és ránézésre neki sokkal inkább szüksége lenne kezelésre, mint páciensének...

Ha eltekintünk attól az apró részlettől, hogy a főhős a fatális véletlenek olyan sorozatán esik át, amely már nem vicces, hanem idegesítő, akkor még szórakoztatónak is nevezhetjük az alkotást.

Nem dőlt meg a tézis: két húzónév továbbra sem eredményez automatikusan jó filmet, mint ahogy egy ötlet sem adja minden idők legjobb forgatókönyvét. A középszerűség tengerében némi pozitívumot jelent, hogy Adam Sandler kissé komolyabb lett, de ezért még nem néz meg az ember egy egész filmet. Legalábbis Magyarországon nem. (mozinet)

Ki nevel a végén? (Anger Management), színes, amerikai film, 106 perc, Rendezte: Peter Segal, Szereplők: Adam Sandler, Jack Nicholson, Marisa Tomei, Harry Dean Stanton