Kultúra

Két országban, két nyelven

Emelt fővel lépett be a Bátrak földje című sorozatba Dér Denissa, Torzsa Terka megformálója. Színészi pályáját Pozsonyban kezdte. Magyarul egyáltalán nem beszélt, amikor Sándor Pál Csak egy mozi című filmjében játszott. Ott lobbant szerelemre, és így került, immár feleségként Budapestre.
Szabó G. László

2020. február 23. 08:00

Két országban, két nyelven
Dér Denissa: „A belső hang mindig pontosan jelzi, hogy maradni kell, megállni, vagy igenis, menni tovább...” (Fotók: RTL Klub)

Az idő neki dolgozott. Megtanult egy számára idegen nyelvet, három gyermek édesanyja lett, magyar filmekben kapott jelentős szerepeket, és két ország színésznőjévé vált. A Vertigo Színház tagjaként szlovákul játszik a Magyarországon élő szlovákoknak, Dráfi Mátyás társulatában magyarul a szlovákiai magyaroknak, most pedig egy szlovák származású feleség az 1865-ben játszódó, romantikus történelmi telenovellában.

Sándor Pál rendezésében olyan partnerei voltak, mint Jean-Pierre Leaud, a francia új hullám ikonikus alakja, Gisela May, a híres német Brecht-színésznő és Major Tamás. Ennek már harminchat éve. Mikor érezte először, hogy már belakta a magyar nyelvet, pontosan ki tudja fejezni magát, és nincs szó, kifejezés, ami gondot okozna?

Amikor A fehér méreg című Fassbinder-darabban játszottam Budapesten, az Asbóth utcai kis színházban.

Akkor nevezte Molnár Gál Péter, a vitriolos tollú színházkritikus intelligens madonnának.

Ott már teljesen szabadon játszottam. Nyolc évvel azután, hogy Pozsonyból Pestre kerültem.

Nagy utat járt be azóta. Filmekben játszott, színpadi szerepeket kapott, színészetének széles skáláját mutathatta meg, finom emberábrázoló képességével pedig most a Bátrak földjében is kiteljesedhet.

A karakter adott. Kiteljesedni azon belül kell. Egyébként rengeteget játszottam az elmúlt évek során. Ha csak a Vertigót veszem, mi ott nagyon sok előadást létrehoztunk, amelyekben igazán szép szerepek találtak rám. A színházi fejlődésem meg volt alapozva. Egy sorozaton belül sem ugyanazt kell adnom, hanem egy karaktert megmutatni. Annak az igazságát kell megtalálnom, előcsalnom.

Mellékvágányon vagy kispadon sosem érezte magát?

Én eléggé egységesnek látom a pályámat. Tény, hogy az elején komoly döntést kellett hoznom. Épp elkezdtem a színművészeti főiskolát Pozsonyban, amikor megtalált Sándor Pál, és utána már vitt a természetem. A nagy döntést fiatalon könnyen meghozza az ember. És vitt a szerelem meg a helyzet is. Anya lettem. Megszületett Ászja, aztán jött Zsolt, majd Maruszja. Elindult az életem, mint egy szélesvásznú film. Ha néha kevesebbet dolgoztam, annak semmi köze nem volt ahhoz, hogy én szlovák vagyok. Senkinek sem egyenes az útja. De már tudom: az ember az, aki, olyan, amilyen. A kiejtésem, a „magyarságom” elválaszthatatlan tőlem, hozzám tartozik. Ha szeret valaki, ezzel együtt szeret. Volt idő természetesen, amikor azt gondoltam, ez hátrány. Nem egy kollégám éreztette is ezt velem. Ez egy kicsit vissza is vetett az önbizalmamban. Később megértettem, hogy így vagyok azonos önmagammal. S amikor ezt elfogadtam, már csak az volt a dolgom, hogy minden lehetőséget, ami rám talált, teljes lényemmel, a legjobb tudásommal váltsam valóra. Ha visszanézem a régi vállalásaimat, azt látom, ez jól végzett munka volt.

(Fotók: RTL Klub)
Torzsa Terka szerepében a Bátrak földjében.

Közben jöttek a gyerekek.

Meg kellett osztanom az időt köztük és a pálya között. Én mindig a gyerekek javára döntöttem, mindig őket választottam. Tudtam, hogy majd eljön az idő, amikor talpra állnak és a maguk életét fogják élni, s akkor azt fogom csinálni, amit akarok.

Ma hogyan ítéli meg: mennyi volt ebben az önfeláldozás?

Semennyi. Csak ki kellett várnom. Mindig volt munkám. Pontosan annyi, amennyit az adott helyzetben bevállalhattam. Voltak időszakok, amikor sokan kérdezték, hogy miért nem láthatnak gyakrabban. Erre nehéz volt választ adnom. Én sosem unatkoztam. Sűrű évek vannak mögöttem, sok feladattal. A külsőnkön sok minden megjelenik. Ezek látható dolgok. De ami igazán fontos, az belül történik meg. Az ember belül építi a maga stabil útját. Az pedig nem mindig egyezik a külső, látható úttal. A kettő arányát kell jól megteremteni, aztán megtartani. Az az igazi feladat. A belső hang mindig pontosan jelzi, hogy maradni kell, megállni, vagy menni tovább. Kívülről ott a sok csábítás. Mint a Varázsfuvolában. Sok minden bejött az életembe, ami nem annyira látható, nekem mégis fontos, hiszen engem épített.

Operatőr-rendező a férje, dokumentumfilmes a nagyobbik lánya, színész a fia, színésznő a kisebbik lánya. Egy öttagú család, amelyben mindenki a filmmel és a színházzal jegyezte el magát.

Ászja három filmen dolgozik párhuzamosan. Őt az igaz történetek érdeklik. A valóság, nem a fikció. Rendkívül kifinomult szociális érzékkel viszonyul az emberekhez. Folyamatosan dolgozik, kamerával követ, figyel valakit. Alig bírom elkapni, hogy teázzunk már együtt, annyi munkája van.

Zsolt a Katona József Színház Junior Prima díjas színésze.

Ő is nagyon be van fogva. Sokat játszik és jókat.

Maruszja sokáig jégtáncolt. Junior bajnok volt.

Aztán váltott. Kiskorában találkozott Vidovszky Györggyel, akinél Zsolt is kezdett, és közölte vele, ő is színésznő szeretne lenni, de csak drámai. Tizenvalahány éves volt. Azóta végzett Kaposváron, és két éve szabadúszó. Az Ádvent a Hargitán Rékáját játszotta csodálatosan Zalaegerszegen. Több előadásban szerepel Veszprémben. Havonta húszat játszik.

A szlovák nyelvvel ki hogyan birkózott meg a gyerekek közül?

Mind a hárman jól beszélnek szlovákul. Kiskorában Ászja sokat volt az anyukámnál, Pozsonyban. Maruszja mindig mellettem akart lenni. De ő is használja a szlovák nyelvet. Zsolt is. Mind a hárman otthon érzik magukat Pozsonyban.

Szép szerepet kapott a Bátrak földjében. Színes, izgalmas karaktert.

Behívtak válogatásra. Tudták rólam, hogy én egy kis gyógyfüves boszorkány vagyok, és sok mindenkinek segítek. Végül Torzsa Terka lettem.

Álljunk csak meg egy pillanatra! Hogyan is van szlovákul a torzsa?

Húha! Gondolkoznom kell.

Az is megtörténik, hogy egy magyar szó nem jut az eszébe?

Harminchat év után? Már nem nagyon van ilyen. Esetleg a kirakós játékban, amikor szavakat kell összerakni betűkből, a telefonomban. Ott néha kijön valami, amit nem értek. Kérdezem Andrist, a férjemet, hogy ez vajon micsoda? Mire ő: „Deni, ezt nekem is meg kell néznem!” Igen, a szójátékokban van ilyen. De a hétköznapi életben már nem fordul elő.

Szóval torzsa, szlovákul.

Stonka?

Talált! Csőre Gábor az első számú partnere a Bátrak földjében. Lobbanékony férj, megfontolt feleség.

Az első forgatási napon ismerkedtünk meg, és azonnal házastársak lettünk. Jó volt vele forgatni. Játékos színész. Mindketten azt akartuk, hogy élő legyen a jelenet, és mi is élvezzük. Ezt talán látni is rajtunk. Volt az a jelenet, amikor Torzsáéknál zsandár ült a kerti budiban, és a férjem nem tudott bemenni, pedig már nagyon kellett neki. Jött vissza dühösen, hogy foglalt a hely. S akkor azt találtuk ki, hogy azt mondom neki: „Menj a ganéra!” Ebben szabad kezet kaptunk. És rengeteg ilyen helyzet adódott. Azokon mi nagyon jól szórakoztunk. Én is szeretem ezt a sorozatot. A szöveg nagyon jó, a sztori csavaros, a színészek remekül játszanak. Egyáltalán nem felszínes a történet. Nincs húzva, mint a rétestészta. Pörög. Fordulatos.

Még valami…

Életmódváltásával együtt, jó tíz évvel ezelőtt, az egészséges táplálkozásra is áttért. Megnyílt előtte egy másik világ, mondja. Békésebb lett és nyugodtabb. Házi süteményeit friss és aszalt gyümölcsökből, olajos magvakból készíti liszt, tej és tojás hozzáadása nélkül. Nagy tervet dédelget magában. Cukrászmesteri tanfolyamot végzett, hogy nyithasson majd egy kis cukrászdát a saját süteményeivel.

Paraszti jelmezt most visel először.

Első látásra meg is döbbentem magamon. Ez vagyok én? Minden, csak parasztlány nem. De aztán úgy éreztem, miért ne? A családunk egyik ága Szlovákia keleti csücskében, vidéken élt. Földművesek voltak. Hát akkor? És nekem is van kertem, ahol kedvemre túrhatom a földet. Megvan bennem a föld szeretete, nagyon. Onnan szívom az erőt. Visszatérve Torzsa Terkára, ilyen figurát eddig nem játszottam. Torzsáék módos, tehetős borászok. Ebből a rétegből fejlődött ki később a polgárság. Amit nagyon szeretek a történetben: megmutathatom benne a család fontosságát. Erről is beszélnünk kell, hiszen ma nagyon sok család a szemünk előtt hullik szét, és megy mindenki a maga útján, amerre lát, megfeledkezve arról, hogy érdemes lenne küzdeni az együtt maradásért. Anyaként mindenkit a szárnyunk alatt tartani, nehéz pillanatokban együtt lenni, segíteni, amikor szükség van ránk. Ezért szeretem Terkát. Ő ilyen. Neki fontos a családja.

Az itthoni közönség is láthatja olykor-olykor?

Dráfi Mátyás társulatával hoztuk létre az Egy csók és más semmit. Ott magyarul játszottam. Mentünk, utaztunk keresztül-kasul az országban. Ilyen az életem. Vannak időszakaim, amikor a magyarországi szlovákoknak szlovákul, a szlovákiai magyaroknak magyarul játszom.

Nem okoz gondot szlovákul játszani?

Dehogy! Szívesen és felszabadultan játszom így is, úgy is. Van egy mese, a Kilenc hónapocska. Szlovák identitású gyerekeknek játszottuk Magyarországon. Ők már nehezebben értik a szlovák nyelvet, ezért két nyelven született meg az előadás. Egy mondat szlovákul, egy magyarul. Az nehéz volt egy kicsit. Komoly koncentrációt igényelt. De azt is nagy élvezettel játszottam.


A szerző a Vasárnap munkatársa

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Igor Matovič
Frissítve

Járásokra korlátozzák a mozgásteret húsvétkor

Boris Johnson

Intenzív osztályra került Boris Johnson

Zuzana Čaputová

Čaputová aláírta a törvényt, elhalaszthatják a járulékfizetést a munkáltatók

Marek Krajčí

Már két halálos áldozata van a koronavírusnak Szlovákiában

A Kő téren is higiéniai állomást alakítottak ki A Kő téren is higiéniai állomást alakítottak ki

A koronavírus-válság hatásai Pozsonyra

koronavírus Olaszország
Frissítve

Emelkedett a halottak, csökkent az új fertőzöttek száma Olaszországban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Új Szó logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.