Két lány egy testben

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"105847","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

A történet egy olyan ideális Föld nevű bolygón (a mi Föld nevű bolygónkon) játszódik, ahol nincs erőszak és bűnözés, mindenkinek igényei szerint osztanak javakat, ezért aztán minden lakó boldog és elégedett lehetne. Ha ennek az ideális földi létet kínáló idillikus Föld nevű bolygónak nem lenne egy szépséghibája.  S az űrlények, amelyek a Földön kívül más bolygókat is elfoglaltak már, különös módon gyarmatosítják új környezetüket, a film története szerint éppen az emberek által lakott Föld nevű bolygót. Az űrlények, a magukat békésnek mondó Lelkek, akik paradicsommá alakítják a környezetüket, az aktuálisan elfoglalt bolygón az ott lakók, a Földön tehát az ember testébe költöznek bele. Számukra az emberi test burok, amelyet meghódítva megvalósíthatják békés szándékukat, hogy nyugodt, rendezett, emberi gonoszság által nem fertőzött létet teremtsenek. E békés lények azonban – ha nem működik az asszimiláció – erőszakos módszereket is alkalmaznak (élen a Hajtóval) arra, hogy a gyarmatosításra ítélt teremtmények békében élhessenek. Hiszen nem minden őshonos földi lakónak, vagyis embernek tetszik, hogy elveszik tőle az elméjét, és buroknak használják a testét. Egy maréknyi embercsoport ellenáll, köztük Melanie, akinek szüleivel már elbántak, ő azonban öccsével, Jamie-vel megmenekült. De Melanie-t is elfogja a Hajtó, akinek Lélek-társaival együtt az a feladata, hogy a Lelkeket az emberek utolsó csoportjának ellenállásától védje. Melanie-ba beleoperálják a Vanda nevű Vándort, azzal a céllal, hogy a gazdatest elvezesse a Hajtót és fajtársait az ellenállókhoz. Melanie azonban nem jó alanynak bizonyul, mivel Vanda nem tudja kiölni belőle az érzelmeit és az emlékeit. Melanie elméje ráveszi Vandát, hogy szökjenek meg. Tudni szeretné, él-e még Jamie, az öccse és szerelme, Jared. A két lány az egy gazdatestben eljut a rejtőzködő emberek közösségébe, amelyben Melanie öccse és szerelme is élnek. A testburok kettős lénnyé válik, amelyben Melanie egykori énje (az ember) és Vanda viaskodik egymással. Konfliktus abból fakad, hogy elfogadják-e az idegen fajhoz tartozó Melanie-t a sivatagi rejtekhely barlangrendszerében élő (oda menekült) emberek, akiknek élén éppen Melanie nagybátyja, a bölcs Jeb Stryder áll. A dolgot csak bonyolítja, hogy a Hajtó is rájön: a beültetés során valamit elfuseráltak, s elindul, hogy korrigálja a hibát. Stephenie Meyer, az Alkonyat-könyvek írója a vámpírok és vérfarkasok helyett ezúttal más idegen fajt hozott be az emberi közösségbe, s bár ez csak egy sci-fi, és filmként cseppet sem meggyőző, megrémiszt az ötlet, hogy az legyen a béke és a jólét ára, amit alternatívaként ez a sztori kínál. Ambivalens érzéseket vált ki az a küzdelem, ahogy Melanie és a beleoltott Vándor megküzd az emberek megmentéséért, megküzd a szerelemért: Melanie Jared érzelmeiért küzd, Vanda pedig Ian iránt vonzódik, aki beleszeret az idegenbe. E szerelmi fura többszög nagy érzelmi csatájából, amely meghatározza, hogy az emberi közösség hogyan viszonyuljon a Melanie-féle burokhoz, a végére a néző már nem tudja: ebben a lány-burokban az ember vagy a gyarmatosító idegen faj mellé álljon-e. Mert választani kell, hogy melyikük éljen tovább. Sorsukat olvadozó romantikus kicsúcsosodásban oldja meg a film. A vég naiv romantika, feloldó kompromisszum, csöpögtetett édességgel csurgatva a két faj békés együttéléséről. Gyenge film, de érdekes. Az Alkonyat-sorozatnál halványabb, nem is szól akkorát, nem lesz olyan lehengerlő hatással. Túl csöpögős a csókokra építő romantikus szála, akciókban, eseményekben – az elején nagyon sokáig – vértelen, nem elég mozgalmas, mintha semmi se akarna történni, csak Vanda és Melanie belső küzdelmét kapjuk. Azt pedig egy személyben, egy színésznek filmen nem könnyű úgy megvalósítania, hogy lekössön. Csak a Vándor szökése és az emberi közösségbe érkezése után kezd bizsergetni valamelyest a sci-fi misztika, bár akkor is inkább a képi világ (a túlélést nyújtó stilizált természet) nyűgözi le jobban a szemet, mint a kaland és az akció.