Kerekes Vica rokokóban

kerekes vica

Színpadon viselt már korabeli kosztümöt. Pályája legelején, nem sokkal a pozsonyi színművészeti főiskola elvégzése után, Szolnokon. Proust regénye, Az eltűnt idő nyomában színpadi változatában. Filmen most először. A Mária Terézia folytatásában Kerekes Vica is szerepet kapott.

Hívták az első két részbe is, amely cseh, szlovák, osztrák, és magyar koprodukcióban készült. Társalkodónőt játszott volna, de már lekötötte egy másik produkció. Mint mondja: nem is gondolta, hogy újra megkeresik, s a folytatásban egy Estella nevű, francia színésznő szerepét kínálják fel neki.
„Eredetileg egynapos forgatásról, de egy jó kis jelenetről volt szó – meséli Kerekes Vica. – Szeretem, ha intenzív, koncentrált a szerep. Nem a nagyságára figyelek, hanem a minőségére, összetettségére. Hogy van-e lehetőségem megnyílni benne. Estella a királyi udvarban Phaedrát játszik. Szerep a szerepben. Imponált a felkérés. Castingról szó sem volt. Egyenesen a forgatásra utaztam. Budapestről Brünnbe, a Mahen Színházba. Frizura, smink, kosztüm, és már hívtak is a jelenetbe. Akkor találkoztam először a rendezővel. Bemutatkoztunk egymásnak, mondja ő is a nevét, hogy Robert Dornhelm, és láttam egy halvány grimaszt az arcán. Szép kosztüm, mély dekoltázs… egy pillanatra mintha rajtam felejtette volna a szemét. Hátradőlt a székében, és máris jelezte, hogy magyarul is beszélgethetünk. Én már tudtam, hogy amerikai rendező, aki Temesvárról indult. Kinyomoztam. És bizonyára ő is tudta, hogy ki vagyok. Meg is nyugodtam azonnal, hiszen volt bennem némi izgalom, elvégre egy összeszokott csapatba léptem be. Már javában zajlott a forgatás, ők már jól ismerték egymást. A stábtagok és a színészek is.”

Az egy napból végül négy nap lett. A rendező kívánságára. Robert Dornhelm ugyanis megnövelte Estella jeleneteit. Egy perc alatt megszerette ugyanis Kerekes Vicát. Lenyűgözte a játéka.

„Az ajándékba kapott jelenetekben Mária Terézia anyja, Erzsébet Krisztina királyné Estellával próbál egy jelenetet, amelyben Madame Pompadourral küzdenek. Erzsébet Krisztina Moliére darabjában, A mizantrópban próbál, és szeretné, ha Madame Pompadour magára ismerne a történések tükrében. Ebben a jelenetben kellett megmutatnom, mennyire irritál, ha valaki irányít, miközben én vagyok Franciaország legjobb színésznője. A rendezőtől teljes szabadságot kaptam. Csináld azt, amit érzel, én bízom benned, mondta. Én szeretem ezt a fajta szabadságot. Kreativitásra sarkall. Nem vagyunk egyformák. Kollégáim közül sokan azt szeretik, ha a rendező pontosan meghatározza, mikor mit kell tenniük. Én boldogan szárnyalok. Adott keretek között szívesen improvizálok. Olyan jól sikerült a jelenetem, hogy a végén megtapsolt a statisztéria. Ilyen élményben most először volt részem.”
Paróka, fűző, abroncsszoknya – ahogy ő mondja: ennyire díszesnek még ő sem látta magát. De a szépségért meg kellett szenvednie. 

„Sok mindent kibírok, elviselek egy szerep kedvéért, de a halszálkás fűző mély nyomott hagyott a testemen. Valósággal belevájt a bőrömbe. Még a legextrémebb helyzetekből is épen kijöttem, itt nem sikerült. Kétségtelen, az ilyen korabeli kosztüm tartást követel az embertől, ebben nem lehet akárhogy közlekedni, leülni. Csodájára jártak a stábtagok, tényleg jól állt rajtam. Kiemelte a keblemet, érzékivé tett. Főiskolai osztálytársam, Táňa Pauhofová volt az egyik partnerem, egy udvarhölgy szerepében. A hajszínünk miatt sokan hasonlónak látnak bennünket. Itt most kiderült a különbség.”

Nagy, romantikus kalandfilmekről sosem álmodott. A történetek vonzzák ma is, nem a kosztümök. Erdőben, amazonként, magára maradt feleségként, mint legutóbb a Szász Attilával forgatott Apró mesékben, boldogan vitte a szerepet. A beöltözés másodlagos szempont nála.

„Otthon, Füleken, maszkabálban vagy szüret idején szívesen vettem magamra nagy ruhákat. A palóc népviselet is megvolt. Főkötő, pántlika, három-négy alsószoknya, csizma. Még üveges táncot is jártam. De parádés ruhákra sosem vágytam. És most sem mondom azt, hogy jöhet a következő. Ha jön, jön, ha nem, egyáltalán nem zavar. A munkafolyamat marad meg szép emlékként a Mária Teréziából is. Hogy a rendező megköszönte, hogy elfogadtam egy kisebb szerepet. Hogy gyorsan megtaláltam a hangot a többiekkel. Hogy belevihettem a szerepbe néhány saját ötletet. Hogy idegen nyelven beszélhettem. Hogy emberi tulajdonságokkal ruházhattam fel a figurát. Hogy megmutathattam, Estella a királyi család tagjaitól sem hagyja befolyásolni magát. Hogy rögtön a felvétel után gratulált a rendező, mert annyira tetszett neki a játékom. Estellánál egy adott helyzetben elpattan a húr. Ezt egyetlen pillanat alatt kellett megmutatnom.”

A Mária Terézia újabb két részét az ünnepek alatt láthatták a tévénézők. Kerekes Vica édesanyja a mellékelt képet már látta. A mobiljába kapta meg, a forgatás helyszínéről. „Csinos vagy! Fantaszta! Csodaszép a pofid” – írta sms-ben a lányának. És tovább is küldte nyomban a fotót a család többi tagjának.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?