Kedves Olvasóink!

Amint arról az Új Szó is tudósított, január végén hivatalosan is megkezdte működését a Gramma Nyelvi Iroda. Arról is olvashattak, hogy az iroda nyelvi közönségszolgálatot indított: a nyelvi-nyelvhasználati kérdések iránt érdeklődők szerdánként 9-13 óra között telefonon, egyébként pedig levélben vagy e-mailben kérhetnek tanácsot az irodában dolgozó nyelvészektől.

Reméljük, sokan keresnek meg bennünket segítség, útbaigazítás végett. A tudományos akadémiák nyelvtudományi intézetei mellett működő közönségszolgálatok tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy sokféle egyéni kérdéssel találkozunk majd. Vannak azonban olyan nyelvi-nyelvhasználati problémák is, melyek mindannyiunkat érdekelhetnek, ezért irodánk az Új Szóval együttműködve új rovatot indít: a Nyelvi tanácsadó cím alatt ezentúl szombatonként közérdekű témákról jelentetünk meg írásokat.

Az elmúlt évtizedben lezajlott társadalmi-gazdasági változásoknak jelentős nyelvi – elsősorban a szókincset érintő – következményei voltak. Számtalan új jelenséggel, fogalommal szembesülünk. Ezekről először rendszerint szlovák nyelven hallunk, s igencsak esetleges, hogy a magyar – tehát a Magyarországon kialakult, ott használatos – megnevezést megismerjük-e egyáltalán. Mivel a forgalomban levő szlovák–magyar szótárakat a ’70-es években adták ki először, s azóta csak utánnyomásban jelentek meg, a rendszerváltozáshoz kapcsolódó új kifejezéseket, netán jelentésváltozásokat természetszerűleg nem tartalmazhatják. Ebből adódóan nagy a bizonytalanság az új fogalmak magyar megnevezésében: a magyar szöveget fogalmazók (elsősorban az újságírók) számos esetben egymástól eltérő, alkalmi fordításokkal próbálkoznak; ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a terminológiai egyenetlenségek miatt az olvasók nem értik meg, netán nem a szerző által kívánt módon értelmezik a kapott információt. Szükség van tehát a terminológiai kérdések tisztázására, illetve annak megállapítására, hogy az egy adott fogalom megnevezésére szolgáló, jelenleg „forgalomban levő” magyar szavak, kifejezések közül melyiket milyen szövegkörnyezetben, szövegtípusban, stílusrétegben lenne célszerű használni.

A nyelvi tanácsadó rovat indítását további okok is motiválták. Az első és talán legfontosabb az, hogy az ún. kisebbségi nyelvhasználati törvény már 1999 szeptembere óta hatályos, ám újra és újra kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a közigazgatásban a magyar nyelv írásbeli használatára alig akad példa. Ennek egyik okát abban látjuk, hogy sem az ügyfelek, sem pedig a tisztviselők nem ismerik az általuk használt szlovák kifejezések hivatalos magyar megfelelőit, s egyáltalán a magyar jogi-közigazgatási szókincset és stílust. Egyik alapvető törekvésünk ezen a helyzeten is javítani.

A tanácsadó rovat írásaiban elsősorban a mindannyiunk által ismert, a közélethez, a politikához, a közigazgatáshoz, az emberek „állampolgári létéhez” kapcsolódó szlovák szavak, kifejezések magyar megfelelőivel foglalkozunk. Egyrészt olvasóinkkal meg kívánjuk ismertetni az adott fogalom Magyarországon használatos megnevezését – ha van ilyen adekvát szó, kifejezés –; illetve megvizsgáljuk, átvehető-e a Magyarországon kialakított terminus, s milyen szövegtípusokban javasolható a használata. Továbbá arra is választ kívánunk adni, hogy a beszédhelyzettől, a szöveg jellegétől függően milyen magyar szinonim kifejezések választhatók még az adott fogalom megnevezésére.

Nyelvművelőink már évtizedekkel ezelőtt megállapították, hogy a szlovákiai magyar beszélők nyelvi repertoárja korlátozott. Ennek oka természetszerűleg az, hogy anyanyelvünket nem használhatjuk olyan szabadon és minden kommunikációs helyzetben, mint a többségi állampolgárok. A közölt írásokkal a szlovákiai magyar beszélők anyanyelvi repertoárját kívánjuk bővíteni, továbbá ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy anyanyelvünket differenciáltan legyünk képesek alkalmazni, szavainkat a beszédhelyzethez, a közlemény jellegéhez alkalmazkodva tudjuk megválasztani.

Szabómihály Gizella

A GRAMMA Nyelvi Iroda elérhetősége: 929 01 Dun. Streda, Hlavná ul. 50/16, tel./fax: 031/5504262,

e-mail: [email protected]