A Kasabian érezhetően az Oasis köpönyegéből bújt elő, még ha ez a zenén annyira nem is érződik – annál inkább az interjúkból sugárzó arrogancián és a klasszikus brit munkásosztálybeli attitűdön.
Kasabian – a második fejezet
A Kasabian érezhetően az Oasis köpönyegéből bújt elő, még ha ez a zenén annyira nem is érződik – annál inkább az interjúkból sugárzó arrogancián és a klasszikus brit munkásosztálybeli attitűdön. Tom Meighan hangjából hallatszik a péntek este hordószámra vedelt sör, no meg a másnapi futballmeccsen rekedtre ordibált torok. És ez igen hatásos tud lenni, főleg, ha mindezt a Primal Screamet és Happy Mondayst idéző táncritmusokkal súlyosbítják. A zenekar tagjai egy Leicester melletti farmon kis kommunát alkotva képezték magukat sztárzenekarrá, és a 2004-ben megjelent bemutatkozó album nemcsak odahaza lett szép siker, az USA-ban is felkerült a Billboard eladási listájára. A nagyhangú nyilatkozatok azért nem mindenkinek jönnek be – tavaly tavasszal egy néző üveggel sebesítette meg Sergio Pizzornót, a hippis megjelenésű gitárost. A Kasabianhoz hasonló zenekarokra akkora szüksége van a brit munkásosztálynak, mint egy falat kenyérre, szóval a zenészek még velünk lesznek egy darabig. Főleg most, hogy megjelent második albumuk, amely az előzetes esélylatolgatások alapján az első sikerét is túlszárnyalhatja. (origo, pj)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.