Játékos, mozgalmas művészet

Természetesen legelőször azt kell „felfednünk”, mit is a MADI. A szó jelentése: Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció, és egy nemzetközi művészeti mozgalmat jelöl, amely 1946-ban maifesztálódott Buenos Airesben Carmelo Arden Quin kezdeményézésére. A mester egyébként ma már 89 éves, és Párizsban él. A mozgalom az impresszionizmus, a kubizmus, a fauvizmus, a futurizmus, a dada, a szürrealizmus, az orosz szupremalizmus és a konstruktivizmus örökségét kívánja továbbvinni. Vagyis a MADI gyökereinél ott találjuk a magyar avantgárd, a konstruktivizmus jeles képviselőit: Kassák Lajost, Moholy Nagy Lászlót és Péri Lászlót is. Csak míg a konstruktivizmus keretben alkotja meg a művészet tárgyát, addig a MADI ihlette alkotások kilépnek a négyzetből, megjelenik a többszögűség, ezenkívül nem csupán az alapszíneket alkalmazzák művészei, hanem az egész színskálát.

Dárdai Zsuzsa művészetkritikus a ’90-es évek elején találkozott Párizsban a mozgalom szülőatyjval, s ekkor határozta el, hogy Magyarországon is felkutatja azokat a művészeket, akik a MADI szellemében alkotnak.

Az első nagy kiállítást 1993-ben rendezték meg Budapesten, a Kassák Múzeumban, majd 1995-ben Győrben megvalósult az első magyarországi Nemzetközi MADI Fesztivál. A világ különböző pontjáról Győrbe érkezett művészek felajánlottak műveikből néhányat egy magyarországi MADI múzeum létrehozására. Dárdai Zsuzsa így meg is alapította a Mobil MADI Múzeumot, amelynek egyelőre nincs állandó épülete, ám gyűjteményében már mintegy százötven alkotás található.

A kollekció darabjaiból folyamatosan rendeznek kiállításokat, és nem csupán Magyarországon, hanem külföldön is.

„A pozsonyi fesztivállal az volt a cálunk – mondta lapunknak Dárdai Zsuzsa, a kiállítás koncepciójának megfogalmazója, hogy a számtalan nyugat-európai MADI-esemény után végre itt, az erőteljes konstruktív gyökereket őrző közép-európai térségben is megjelenjen a MADI, és a környező országok művészeit is bekapcsoljuk ebbe a mozgalomba. Ennek a törekvésünknek az első helyszíne Pozsony. Hushegyi Gábor volt segítségünkre abban, hogy megtaláljuk azokat a szlovák művészeket, akik a MADI szellemiségében alkotnak, és sikerült is felfedeznünk négy nagyszerű művészt Eduard Antal, Štefan Belohorský, Marian Drugda és Viktor Hulík személyében.”

Érsekújvárott és Pozsonyban válogatott anyagot láthat a közönség, a Mobil MADI Múzeum legszebb darabjaiból, mondta Saxon Szász János képzőművész, a kiállítások rendezője, de mint megjegyezte, tulajdonképpen egy nagy kiállításról van szó, amelyet rendhagyó módon négy helyszínen mutatnak be. Az érsekújvári Művészeti Galériában egy grafikai kiállítás látható, a Magyar Intézetben egy kamarakiállítás, valamint egy dokumentációs tárlat, a Z Galériában és a Városi Múzeumban pedig egy nemzetközi kollekció, tizenhárom ország ötvennyolc művészének munkái. Az érsekújvári kiállítást Dárdai Zsuzsa, a Magyar Intézetben látható tárlatot Kiss-Szemán Zsófia művészettörténész, a Magyar Intézet igazgatóhelyettese, a Z Galéria kiállítását Hushegyi Gábor művészettörténész, a Városi Múzeumban ideiglenesen otthont kapott kollekciót dr. Beke László, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató intézetének igazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe.

A kiállító művészek közül sokan személyesen is megjelentek a szombati pozsonyi megnyitókon: Pal Horváth Belgiumból, Josée Lapeyrere és Isabelle Prade Franciaországból, Marek Radke Lengyelországból, Fajó János, Haász István, Marafkó Bence, Saxon Száz János Magyarországról, Rezső Somfai Németországból, Giovanni Morello, Piergiorgo Zangara Olaszországból, Betty Gold az Egyesült Államokból és természetesen a nemrég „felfedezett”, már említett szlovák MADI-művészek. A mozgalom játékosságát, dinamizmusát, határok nélküliségre való törekvését érzékletesen illusztrálta Josée Lapeyrere francia képzőművész, költő, aki a Z galériabeli performanszával a megnyitó közönségét is „mozgásba hozta”.

Kassák Lajos munkásságával és a MADI mozgalommal mozgóképek révén is ismerkedhettek a fesztivál résztvevői.

A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében tegnap megrendezett konferencián Bolivar képzőművész, a MADI mozgalom vezetője, valamint Dárdai Zsuzsa művészetkritikus A nemzetközi MADI mozgalom a kezdetektől napjainkig témakörben tartott előadást, dr. Passuth Krisztina művészettörténész a magyar avantgárdról és a geometrikus tendenciákról értekezett, Kassák napjainkig megjelenő képzőművészeti és írói hatását Fajó János képzőművész, valamint Papp Tibor és Cselényi László költők elemezték. A térség új zenei irányzatairól Sáry László zeneszerző beszélt, a cseh és a szlovák avantgárd és a geometrikus tendenciák kérdéskörét három hazai művészettörténész: Iva Mojžisová, Ľuba Belohradská és Hushegyi Gábor járta körül.

A művészeti fesztivál tegnap este a Kassák Lajos születésének 115. évfordulója tiszteletére rendezett hangversennyel zárult. A Zichy-palota koncerttermében Jónás Krisztina (ének), Gyöngyössy Zoltán (fuvola), Sáry Bánk (zongora) és Sáry László (zongora és ütőhangszerek) lépett közönség elé. A koncerten Sáry László és Sáry Bánk művei csendültek fel, s a Zichy-palota egy ősbemutatónak – Sáry László fuvolára és ütőhangszerekre komponált Hommage a Kassák Lajos című szerzeményének – is színhelye volt.