Itt a legjobb dokumentumfilmek

kép

Tegnap kezdődött, november 9-ig tart az Egy világ (Jeden svet) dokumentumfilm-fesztivál Pozsonyban, melyen a világ legfrissebb dokumentumfilm-termésével találkozhatunk. Köztük olyanokkal is, melyeket tekintélyes filmfesztiválokon zsebeltek be díjakat, miközben hangsúlyos szerepet kapnak a szlovák és cseh dokumentaristák munkái is.

Az utóbbiakat, ahogy azt az eddigi évfolyamok során megszokhattuk, a Szlovákia és Csehország az emberi jogokért nevű versenyszekció részeként vetítik. Idén tizenkét alkotást válogattak be a szekcióba, ebből ötnek tartják itt a bemutatóját. Hadd ajánljunk elsőként ezek közül néhányat.

A Vyšetrovateľ (Nyomozó) Vladimír Dzuro cseh nyomozó személyét és tevékenységét mutatja be, aki az egykori Jugoszlávia területén történt háborús bűnök feltárásával foglalkozott, több mint tíz éven át. A dokumentumfilmben a nyomozó most, 25 év elteltével tér vissza nyomozásai helyszíneire – Horvátországba, Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába –, hogy ott a túlélőkkel és a tanúkkal találkozzon. Mi történt azóta és hogyan tudnak a háború áldozatai az őket ért traumákkal élni? Ezt a kérdést feszegeti a Viktor Portel rendezésében készült film.

Hogyan lehet megmenteni a bolygót a klímakatasztrófától? Jiří Svoboda brünni fizikus, akinek van a kérdésre egy jó megoldása. Lánya, Marta Kovářová zenész és képzőművész, többek között a Budoár staré dámy nevű formáció énekes-gitárosa, meglehetősen aggasztónak tartja a helyzetet: míg apja otthon barkácsol, zsebében a megoldással, a világ úgy tűnik, megállíthatatlanul halad az apokalipszis felé. Marta fogja tehát a kamerát, és apjával együtt nekivág a világnak –  a cél, hogy az apa víziója eljusson a klímacsúcsra. Miközben szakértőkkel, aktivistákkal, politikusokkal egyeztetnek, a néző előtt lassan körvonalazódik, hogy milyen elvek mentén működnek a hatalmi struktúrák. A Jiříkovo vidění című film komoly témát boncolgat, ezt mégis sok humorral, szórakoztatóan teszi. A rendezőnővel kétszer is találkozhat a fesztivál közönsége: a vetítést követő beszélgetésen, és a formációjával adott holnap esti koncertjén az A4 – Kortárs Kultúra Terében.

A 15x15x5 Minisalon című alkotás egy egyedi művészeti kísérlet történetét eleveníti fel. A kísérletet Josef Skalník indította 1984-ben a csehszlovák képzőművészeti szcénán belül, aki egy független művészeti játékra hívta meg a képzőművészeket. Összesen 244 alkotás keletkezett, amelyek egy egyedi korrajzként szolgáltatnak. A kísérlet történetét felelevenítő filmet Janek Q Růžička rendezte.

A nemzetközi dokumentumfilm-kínálatot illetően a szervezők arra törekedtek, hogy olyan filmeket hozzanak a nézők számára, melyek a formai oldalukkal is kiemelkednek, tehát egyedi, vagy innovatív eszközökkel közvetítik a rendező mondanivalóját. A nemzetközi produkciók közül egy diákzsűri választja ki a legjobbat, de a fesztivál folyamán a közönség is szavazhat.

Egy kaliforniai iskolában történő lopássorozat rejtélyének nyomában jár Alison OʼDaniel rendezőnő: a lopás tárgya nem szokványos, a tolvaj ugyanis tubákat tulajdonít el. A The Tuba Thieves (A tubatolvajok) érdekessége, hogy a rendezőnő siket, a történetet meglepő eszközökkel meséli. Miközben bejárjuk Los Angelest, filmjében a realitás a fikcióval keveredik.

Az Aurora’s Sunrise (Aurora hajnala) című film Aurora Mardiganiannak állít emléket. Aurora az örmény népirtás túlélője, akinek fiatal lányként a csodával határos módon sikerült elmenekülnie Európába, majd New Yorkban telepedett le. Itt adta ki memoárját Ravished Armenia (Elpusztított Örményország) címmel, mely egy azóta ikonikussá vált, 1919-ben készült némafilmhez szolgáltatott alapot, melyben Aurora önmagát alakította. Inna Sahakyan filmje, az Aurora’s Sunrise bő száz évvel később készült, hogy emléket állítson; Aurora életét eleveníti fel, lenyűgöző képi világba ágyazva: a történet nagy részét animációs eszközökkel készítették el, de szerepelnek benne Aurorával készített interjú videófelvételei, illetve a némafilmből fennmaradt tizennyolc perces részlet. 2022-es bemutatója óta a film bejárta a világ filmfesztiváljait.

Alisa Kovalenko ukrán rendezőnő 2019-ben forgatta My ne zgasnemo (Nem veszünk el) című filmjét, az ukrajnai donyecki területen. Dokumentumfilmjének főszereplője öt tinédzser, akinek a háború határozza meg a mindennapjait. Helyzetük váratlanul megváltozik, mikor lehetőségük nyílik arra, hogy részt vegyenek egy himalájai expedíción – és legalább egy időre kilépjenek a kegyetlen realitásból.

A teljes kínálatot a fesztivál weboldalán találjuk.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?