Írók mesélnek zöldeket

A Móra Könyvkiadó gondolt egy merészet, és kortárs szerzőket kért fel egy-egy „környezettudatos mese” megírására. Ezekből született az Amikor a kukák világgá mentek című, szép kiállítású antológia, amellyel – nem mellesleg – 70 éves fennállását ünnepli a kiadó. 

A klímaváltozásról vagy a hulladék-újrahasznosításról meglehetősen nehéz feladat 6-12 éveseknek írni, mert a kisebbek még más „problémákkal” vannak elfoglalva, a nagyobbacskák pedig olyan kifinomult radarokkal rendelkeznek, hogy azonnal észreveszik, ha okítani akarják őket, amikor ők szórakozni szeretnének. 

Ez az antológia viszont egyszerre szórakoztató és hasznos. Nincs benne gügyögős tanmese arról, hogy fogmosáskor zárjuk el a vízcsapot, sem szemetelő gyerekek ejnye-bejnyéző dorgálása, szóval nem emlékeztet azokra a hasonló projektekre, amelyeken érződött az erőlködés, vagy egy-egy intézmény védnöksége.

Valamennyi szerző komolyan veszi a feladatot, és a gyerekek számára ismerős élethelyzeteket megjelenítve, kreatívan mutatnak rá a természet iránti felelősségvállalás fontosságára. A sok különféle megjelenítés és értelmezés izgalmassá, változatossá, színessé teszi a könyvet. Van, akit az állatok iránti felelősségvállalás ihletett meg, van, aki szerint néha csodák is kellenek a változáshoz, és van, aki az apró, jelentéktelennek tűnő, de szívből jövő cselekedetekben lát megoldást. Olyan, első hallásra nem éppen gyerekbarát kifejezéseket is játékosan megmagyaráznak benne, mint a szelektív szemétgyűjtés, a pálmaolaj vagy a hulladékmentes gondolkodás. A szerzők között vannak, tapasztalt mesélők, mint Böszörményi Gyula (Gergő és az álomfogók- sorozat), Balázs Ágnes (Mesék örök-mozgóknak-sorozat), Majoros Nóra (Az orrszarvú és a madarak), Kiss Judit Ágnes (Babaróka-sorozat), Nyulász Péter (Helka-trilógia), Molnár Krisztina Rita (Maléna kertje, Sálmese) vagy Boribon szülőanyja, Marék Veronika. Kevésbé ismert nevekkel is találkozunk, azaz fiatal írók is lehetőséget kaptak (Zalka Csenge, Dávid Ádám, Garaczi Zoltán). A harmadik csoportba azok az írók, költők tartoznak, akik eddig szinte kizárólag felnőtteknek írtak, és ezúttal új oldalukról ismerhetjük meg őket (Tóth Kinga, Fehér Renátó, Mán-Várhegyi Réka). 

Összesen huszonnégyen írtak egy-egy történetet az antológiába. Nem mindegyik szöveg áll egyformán közel a szívemhez, de valamennyi azt mutatja, hogy a szerzők napjaink legégetőbb kérdéséről, a környezetvédelemről, a Föld sorsáról is mesét tudnak szőni. Ismert fordulatokat használnak, a jó és a rossz harcaként ábrázolják a világ működését, a felvázolt helyzetekből viszont világossá válik, hogy maguk az olvasók is tehetnek valamit bolygónkért, és minden cselekedetüknek súlya van. Hogy a természet nagy körforgásának mi is részesei vagyunk, legalább annyira, mint azok az élőlények és erőforrások, amelyeket modern életmódunkkal kizsákmányolunk, tönkreteszünk. A szerkesztők mottót is ebben a szellemben választottak az antológiának, méghozzá egy olyan elismert természetvédőtől, aki korban közel áll a célközönséghez: Greta Thunbergtől. „Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre”. 

Amilyen változatosak a szövegek, olyan sokfélék a rajzok. Jó döntés volt tizenhárom illusztrátort kérni fel az együttműködésre, akik különböző stílusokban alkotnak. Kifejezetten izgalmas, hogy az ember nem tudja, milyen látványra számíthat a következő oldalon, vizuális szempontból is folyamatosan meglepetések érik. Kevés a „bájoskodó” rajz, inkább a bátrabb, minimalista formák és szokatlan színkombinációk dominálnak. Ezt a könyvet élmény kézbe venni, jó lapozgatni, még mielőtt egyáltalán beleolvasnánk. 

Amikor a kukák világgá mentek – Mai mesék a zöld jövőért, Móra Könyvkiadó, Budapest, 2020, 128 oldal.