Irodalom és vidéke egy gimiben

Barak László, Balázs F. Attila és Hajtman Béla LévánA szerző felvételeA két írót-kiadóvezetőt Hajtman Béla, az iskola igazgatója mutatta be, aki egyébként maga is kétkötetes szerző – nem költő ugyan, hanem prózaíró. Hajtman hangsúlyozta, hogy mind a Barak László vezette Nap Kiadó, mind a Balázs F. Attila irányítása alatt álló AB-ART Kiadó népszerű a „szélesebb olvasóközönség” körében is, sikeres, olvasható könyveket adnak ki. „Akkor jó az irodalom, ha nemcsak olvassuk, hanem élővé is tesszük. Ez a találkozás is alkalom az ismerkedésre” – mondta a házigazda.

Barak László vette először magához a szót, és sokáig magánál is tartotta, hiszen – ahogy később mondta – „önmagamról is nagyon szeretek beszélni”. Szerinte van, aki szemforgató módon ezt nem vallja be, de ő is alig várja az alkalmat. „Ezért kezdtem verset írni. A művészember mindig magáról akar beszélni. Kizárólag azért csinál mindent, hogy megmutathassa önmagát. Mindig mindenhol önmagáról beszél. És ez nagyon helyes. Hiszen azért csinálja, hogy elfogadják. Ha mindenki beszélne magáról, akkor egyre inkább elfogadnánk egymást. ĺgy működik az emberi társadalom” – fejtette ki elméletét Barak. Elmesélte a Nap Kiadó történetét, mely az első rendszerváltás után indult napilap, a rövid ideig hetilapként is létező Nap bázisán jött létre. Egy idő múlva kialakult a lap politikai profilja, és „abban a pillanatban – fűzte hozzá Barak –, amikor egy újság politikai befolyás alá kerül, megindul a megszűnés útján”.

Nosztalgikus élménynek nevezte Barak László, hogy egy olyan iskolában van, ahol magázzák a diákokat, de „ez így dukál”. Ezen keresztül visszaemlékezett „kassai iparista” éveire, és a géptanból bekövetkezett bukásnak köszönhető első újságíróskodására: „belekóstoltam a lapkiadás és publicisztika szépségeibe és gyötrelmeibe, s azóta nem tudok szabadulni”. A hetvenes évek végén két szemeszter zsurnalisztika után 19-ed magával ő is otthagyta az egyetemet – „nem akarom átpolitizálni, de ez akkor nagy tettnek tűnt” –, de aki pályán maradt közülük, annak végzett kollégáival szemben sokkal nehezebb volt tájékozódni a tanulásban, nagyobb erőfeszítés és útkeresés várt rájuk. „Egy középiskolában vagyunk a 21. században. Mindnyájukat fölszólítom arra, hogy úgy tanuljanak, hogy felnőtt korukban az lehessen a munkájuk, ami a szívüknek a leginkább megfelelő, hogy élvezhessék azt, amit csinálnak” – mondta Barak László.

Szó esett még a bulvársajtó kapcsán arról is, hogy ha az ember újságot vesz a kezébe, képes egészen megváltozni. Az olvasóknak mintegy 80%-án például nyomban kitör a vérszomj, az irigység és a káröröm. A versekben használt, sokat támadott csúnya szavak kapcsán Barak megjegyezte, hogy „sokan azt hiszik, hogy vannak csúnya szavak, szerintem nincsenek, minden szó, amit használunk, szép, csak éppen megfelelő kontextusban szükségeltetik elhelyezni”.

Balázs F. Attilának mindezek után már csak kevés ideje jutott a megmutatkozásra, így hát a hallgatóságnak be kellett érnie egy gyors bemutatkozással. Ezt követően pedig szó esett sok mindenről az 1996-ban indított Szőrös Kőtől az AB-ART 1997-ben kiadott első kötetén át – amely Juhász Katalin versgyűjteménye volt – egészen a kiadó jelen nagy vállalkozásaiig. Például a magyar költészet nagyjait bemutató tervezett sorozatig, melyben Füzi László Tőzsér Árpád verseiből válogat, Németh Zoltán Parti Nagy Lajos, Margócsy István pedig Orbán János Dénes műveiből tallóz.

Balázs F. Attila a továbbiakban elmondta, hogy mindig fontos volt az AB-ART-nak a pályakezdő szerzők felfedezése és a gyerekolvasó, így fő profiljuknak is e két réteg igényeinek kielégítése mondható: a publikálási lehetőség megteremtése a fiatal tehetségek számára és a gyermekkönyvek kiadása.

Szó esett még arról, sok-e a szlovákiai magyarok számára hét magyar kiadó (nem sok), van-e akkora kereslet, mint kínálat (nincs, de semennyivel sem fogy kevesebb könyv, mint a nagy példányszámokat erőltető szocialista időkben).

Barak László a beszélgetés vége felé még megpróbálta meggyőzni a diákokat, hogy a Gál Tamás és Kiss Szilvia tolmácsolásában, Gágyor Péter rendezésében és Zsákovics László zenéjével Barak versekből kiadott CD jobb (de biztos, hogy olcsóbb), mint Britney Spears.

A diákok még gondolkoznak (Barak, Balázs F. és Hajtman reményei szerint olvasnak).