Ilyen volt 2004 – zenei események összefoglalója II.

A tehetségkutató műsornak köszönhetően több fiatal a teljes ismeretlenségből került a széles nyilvánosságot jelentő képernyőre, és vált a könnyűzene üde színfoltjává. Újfent bebizonyosodott, hogy akiket a média felkarol, ünnepelt sztárokká válnak, akik pedig nem szerepelnek a képernyőn, a rádiók műsoraiban és a bulvárlapok címlapján, azoknak – egy-két kivételtől eltekintve – nem jut hely az élmezőnyben.

Oláh Ibolya

A Megasztár legnagyobb nyertese kétségkívül a második helyen végzett Oláh Ibolya. Ha nincs ez a lehetőség, valószínűleg takarítónőként ment volna nyugdíjba a tiszadobi gyermekotthonból. Az Egy sima, egy fordított című albumán fele-fele arányban szerepelnek Presser Gábor- és Novák Péter-szerzemények, átdolgozások és új dalok. A stílus a punk-rocktól a balladáig, a tangóig, a musicaltől a sanzonig terjed. Nem nehéz megfejteni Ibolya sikerének titkát. Törőcsik Mari különleges és ritka színpadi-művészi jelenségként jellemezte, mert a személyisége és a szerepe megegyezik. Igaza van. A már említett tévés reklám mellett – valljuk be őszintén – a múltja is a malmára hajtotta a vizet. Ilyenek vagyunk, megesik a szívünk a sanyarú sorsú emberek felett. Ezek összhatásával magyarázható a frenetikus sikere, és nem azzal, amit letett az asztalra. Albuma ugyanis korántsem tartozik az év legjobb lemezei közé, mégis néhány hét leforgása alatt elérte a platinastátust, és szinte biztos, hogy még hónapokig az eladási lista élmezőnyében fog tanyázni. A BMG remekül döntött, amikor szerződtette.

Gáspár László

Az EMI is jó üzletet kötött Gáspár Lacival. Nekem ő szolgáltatta a legnagyobb meglepetést. Már a verseny során hétről hétre látni lehetett rajta a fejlődést, albuma pedig egész egyszerűen zseniális. Dicséretes, hogy kiállt a saját elképzelései mellett, nem engedte magát befolyásolni, és nyálas poplemez helyett erős, funkys anyagot hozott össze. A szórakoztató, ám mégis fajsúlyos, Hagyd meg nekem a dalt címet viselő korong 2004 egyik legértékesebb lemeze. Viszonylag gyorsan elérte az aranylemezt jelentő tizenöt ezres eladási határt.

Tóth Veronika

A versenyzők közül legkorábban, szeptember elején a győztes, Tóth Veronika lemeze, az Ébren álmodom című jelent meg a Sony Music kiadásában. Decemberre ugyan bearanyozódott, de amíg Ibolya és Laci albuma mind a mai napig az eladási lista élmezőnyében tanyázik, addig Vera anyaga már egy rövid időre el is hagyta az összesítés negyvenes mezőnyét, aztán az év végén tűnt fel ismét az alsóbb régiókban. Én többet vártam tőle. Meggyőződésem, hogy Pierrot irányítása mellett egy jobb, fiatalosabb hangzásvilágú album született volna. Ám ő viszszautasította az együttműködést, inkább Cserháti Zsuzsa stábjával készítette el az anyagot, amelyen túlságosan is érezhető a példakép hatása. Valószínűleg Vera is belátta, hogy ez nem szerencsés, hiszen a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy őszre tervezett második lemezével szeretne kilépni ebből a közegből.

A többiek

Szabó Leslie is kiadta az első lemezét, amelyről csak jót tudnék írni. A hírek szerint Galambos Dorina és Nagy Edmond gőzerővel dolgoznak a stúdióban, és Schmidt Verának is készül az albuma, Jamie Winchester és Hrutka Róbert produceri irányítása mellett. A verseny tizenkettes döntőjéből tehát négynek már van lemeze, háromnak pedig biztos lesz, ami elég szép arány. Fogadni mernék azonban, hogy az első három helyezetten kívül a többiek rövidesen a feledés homályába merülnek. Ez szomorú, mivel tehetséges fiatalokról van szó, de a magyar piac túl kicsi, nem képes eltartani ennyi tehetséget, és a többség nem is alkalmas a sztárszerepre. Kíváncsian várom, hogy meddig jutnak a Megasztár második fordulójának szereplői. A piac telítettségéből kifolyólag ők rosszabb helyzetből indulnak, ennek ellenére bizonyára néhány előadó megpróbál Tóth Veronika, Oláh Ibolya és Gáspár Laci nyomdokaiba lépni, és a kiadók is könynyebben szerződtetik majd őket, hiszen bebizonyosodott, a verseny döntőseinek többsége ideig-óráig eladható. Az igazi bravúr az volna, ha nem tűnnének el a sülylyesztőben egy-két lemez után. Viszont nem szabad megengedni azt sem, hogy mostantól a Megasztár legyen az egyetlen út a sikerhez!

Rockzene

A Hooligans volt a legnépszerűbb rockcsapat. A négyes fogat nagy utat tett meg a harmadik, Kánaán című lemezének megjelenése óta. A régi rajongók bánatára eltávolodott az eredeti hangzásvilágától, és közelebb került a rádiók által támasztott követelményekhez. De a változás meghozta a gyümölcsét, és a fiúknak bizonyára ez a legfontosabb. 2003 végén megjelent Szenzáció!!! című lemezükből már több elfogyott, mint az előző háromból együtt.

A Hooligans mellett csak két rockzenekar tudott labdába rúgni, a szakma „öregjei”. Az egyik a Tankcsapda, amely a megalakulásától fogva a csúcson van, miközben dalait alig játsszák a rádiók. Igaz, tavaly megtört a jég, az Örökké tart című nagy rádiós slágerré vált, de erre én a zenekar helyében nem lennék büszke, mivel az Élni vagy égni című album leggyengébb felvételéről van szó. A másik együttes a Cipő vezette Republic, amely körül évek óta nincs hírverés, a rádiókból is teljesen kiszorult, ennek megfelelően korántsem ad el annyi lemezt, mint A 67-es út vagy a Szállj el, kismadár című slágerek idején, de még mindig a magyar piac legjobb együttese. Nemrég Presser Gábor azt nyilatkozta, ha az LGT mostanában alakult volna, olyan zenét játszana, mint a Republic. Azt hiszem, ennél nagyobb bók nem is kell. A zenekar ősszel megjelent Mohikán című lemeze 2004 legjobb magyar albumainak egyike.

NOX

Remek évet zárt Péter Szabó Szilvia és Nagy Tamás. A NOX az első albumán – akkor még trióként – a magyar népzene dallam- és szövegvilágát ötvözte a harmadik évezred elektromos zenéjével. A 2003 végén megjelent második albumukon már nem átdolgozások szerepeltek, de a népzenei hangzáshoz hűek maradtak. Az első kislemezdalt, a Százszor ölelj még! címűt csak néhány hónapos késéssel tűzték műsorukra a rádiók, de végül az év egyik legjátszottabb slágere lett. Megnyerték a Dalnokok Ligáját is, az év végén pedig kiadtak egy hat dalt felvonultató karácsonyi lemezt. Szerencsére nem ismert dalokat alakítottak át, hanem új, különleges hangulatú szerzeményekkel rukkoltak elő.

A legnagyobb meglepetés

Azt hiszem, senki sem számolt azzal, hogy a Belga márciusban a lemezeladási lista élén debütál a Jön a gólem! című albumával. Jelenleg Titusz, Tokyo, Még5lövés és Bauxit alkotja a sajátos humorú akciócsoportot, amely a második albumán is folytatta a magyar közéleti helyzet feltérképezését.

Mulatós zene

A mulatós vonal kicsit háttérbe szorult, de lehet, ez csak látszat, a hatalmas túlkínálat miatt. Amíg néhány éve mindenki befutott, aki mulatós zenére adta a fejét, addig az elmúlt évben már nagy bukások is adódtak. Márió, Matyi és a Hegedűs vagy MC Hawer és a Tekknő ugyan továbbra is tarol, de Balázs Pali barátunk az új albumával már nem tudott lépést tartani velük, és az új trónkövetelők, mint például Mulatós Misi vagy Postás Józsi is csak a nevükkel keltettek feltűnést.

Akiknek kevésbé sikerült…

Sokáig gondolkodtam, hogy az Áky és Inti alkotta TNT-t besorolhatom-e ide. Végül úgy döntöttem, igen. Tettem ezt annak ellenére, hogy a Híd a folyót… című szerzemény, Dobrády Ákos és Szekeres Adrien duettje, az év legnagyobb slágere volt, és a duó júniusban hatalmas sikerű, teltházas koncertet adott a Kisstadionban. Az év végén viszont már nem a várakozásnak megfelelően alakultak a dolgaik, ezért itt kaptak helyet az összefoglalóban. A koncertet megörökítő album iránt gyér az érdeklődés, és a lemezt beharangozó dal, a Nem találok szavakat című sem vált slágerré, ami azért is furcsa, mert a TNT eddig bármivel állt elő, az pillanatok alatt a rádiók kedvence lett. Persze temetni azért nem kell a duót. A sikertelenség oka, hogy a 2001-ben kiadott unplugged-album után egyszerűen nem lehet lehúzni egy újabb bőrt a dalokról, az emberek nem vevők ugyanazokra a felvételekre a sokadik változatban.

Ki gondolta volna, hogy a V-Tech és a Fiesta csillaga is leszállóágba kerül? Bizonyára senki. A V-Tech unplugged-albuma, a Lírák a vártnál jóval mérsékeltebb siker, a Fiesta új lemeze pedig – összehasonlítva az előzőek sikerével – felér egy kisebb bukással. A Desperado új albuma, a Csak egy perc című sem közelíti meg a trió előző korongjának sikerét, amelyről három hatalmas sláger született.

…és akiknek egyáltalán nem

Szomorkodhat Krisz Rudolf, a tinik egykori kedvence, új albuma ugyanis a karácsonyi lemezdömpingben elveszett, akárcsak a Neo Tones második anyaga, amelyen már nem Neoton Família-slágerek átdolgozásai, hanem vadonatúj szerzemények hallhatók. A szólópályára lépett Varga Zsuzsa az Anima Sound System tagjaival hiába készített egy tökéletes albumot, a közönség nem volt rá vevő, de egykori együttesére, a Kámán Andrea énekesnővel felállt Venusra sem igazán. Sajnos a Heaven Street Seven nagylemeze iránt sem volt kereslet, pedig csak a legjobb jelzőkkel tudnám illetni. A Kispál és a Borz eddig stabil rajongótáborral rendelkezett, tavaly azonban a rajongók valamiért mégsem rohamozták meg a lemezboltokat, miután megjelent a zenekar albuma. Újjáalakult a Karthago és az R-Go. Amíg előbbi korongja legalább rövid ideig szerepelt az eladási listán, addig Szikora Robi csapatának lemeze eddig nem váltott ki különösebb visszhangot. A végére hagytam a Romanticot, amely 2004 legroszszabb albumát produkálta. Engem az utóbbi években nem ért akkora (zenei) csalódás, mint a dalok hallgatása közben. A régi stáb, Harmath Szabolcs és Orbán Tamás, Magyarország egyik legmenőbb szerzőpárosa jegyzi a tavalyi korongot is, Katinka és Zsuzsi pedig még mindig kiemelkedik a magyar átlagból, a végeredmény mégis alulmúl minden képzeletet. Nem feltétlenül a zenebohóc, Győzike miatt.

Jövő

A magyar könnyűzene jóval kiszámíthatatlanabb lett, mint korábban. Ebből kifolyólag nehéz megjósolni, hogy mit hozhat az idei év. Az azonban tuti, hogy a következő hetekben az új Megasztár szereplői körül fog forogni minden. És abban is biztosak lehetünk, hogy nem maradunk meglepetések, váratlan sikerek nélkül. (péjé)