Idebent minden otthonos – és bizarr

2018-ban az Anima Társaság gondozásában látott napvilágot a Hálátlan idegen, amely Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállását, valamint az azt követő emigrációt és az új hazába való beilleszkedés viszontagságait mutatja be. Most a Womanpress Kiadó Vályi Horváth Erika fordításában adta ki szintén életrajzi ihletésű, Minden világok legjobbika című regényét.

A könyv ismételten a szocialista Csehszlovákiába kalauzolja az olvasókat. Elbeszélője egy tizenéves kislány, Janka, aki saját gyermeki tapasztalatain keresztül meséli el családja történetét, a megélt hétköznapokat és a számára magától értetődő, mégis aggasztó eseményeket. Nem kérdőjelezi meg a környezetében tapasztalt ellentmondásokat, a felnőttek óvatosságát és idegesen elsuttogott szavait. A korábban ügyvédként dolgozó édesapja meghurcolását sem, akit burzsoá múltja miatt hídépítésre kényszerítenek – a fiatal lány természetesnek veszi, hogy csupán kétkezi munkát végezve válhat igazi proletárrá. Szeretett édesanyja elvesztése azonban mély nyomot hagy benne: az asszony egy nap nem tér haza, nyugatra való disszidálás terve miatt börtönbe kerül. Janka így magára marad bátyjával és nagyszüleivel.

Brežná feltárja a kelet-európai szocializmus különös és abszurd világát, anélkül, hogy megnevezné az országokat, a nyelveket, a politikusokat és a rendszereket. Fanyar humora és éles szarkazmusa a leginkább abban nyilvánul meg, hogy Janka tényként kezeli a folyamatosan sulykolt dogmákat és bizarr helyzeteket: „A határunktól nyugatra fekvő területeket »kintnek« hívják. Kint igazságtalanság, szegénység, káosz uralkodik, minden, aminek nincs helye belül. Idebent hangulatos, otthonos minden. Megtörténhet, hogy az itteni ember, ha kimegy kintre, megőrül attól a megtébolyult huzattól, és nem tér vissza.”

A gyermeki hang lehetővé teszi, hogy az elbeszélő eltávolodjon a kor borzalmaitól és megpróbáltatásaitól, közben mégis emberi közelségbe hozza ezeket. Janka elbeszélése csapongó, egyik gondolat követi a másikat, ahogy elmeséli és közben értelmezni is próbálja az eseményeket. A laza cselekmény epizódszerűen egymásba fűződő anekdotákból áll össze.

A Minden világok legjobbika több szereplőt vonultat fel, ám a legfontosabb közülük a nagymama-édesanya-lánygyermek hármasa: három generáció, három életszemlélet és három megélt sors egybefonódása. Janka elbeszélésében nagyanyjának és börtönben raboskodó anyjának az alakja, egymással való kapcsolatuk, a lányra való befolyásuk, a nőiség és a női lét általuk képviselt terhe állandó tényezőként van jelen. Az anyafigura, illetve ennek hiánya mintegy kulcsfontosságú eleme a magára maradt kislány életének, és annak, hogyan értelmezi maga körül a szűk keretek közé szorult, szabályokkal és elhallgatott igazságokkal teli világot.

Irena Brežná életrajzi ihletésű könyve őszintén és fanyar iróniával meséli el egy bizarr korszak bizarr viszontagságait egy serdülő lány szemszögéből, különös értelmezésekkel tárva fel az átélt eseményeket.

Hernádi Henriett