Himalája – Az élet sója

Újabban nagy divat a tibeti emberekről filmet készíteni, azonban a legtöbb efféle produkció sokszor nélkülözi a valószerűségnek még a látszatát is. A Himalája kivétel. A mű a játék- és a dokumentumfilmek formanyelvi és elbeszélés-technikai sajátosságainak keverésére épül: történetet, mégpedig izgalmas történetet mesél, ráadásul úgy, hogy hiteles figurákat – csupa amatőrt – szerepeltet, és eredeti helyszíneken játszódik.

A film egy Nepál területén lévő, de tibetiek által lakott, a civilizációtól eldugott kicsiny falu mindennapjaiba avatja a nézőt. Dolpó 4000 méterrel a tengerszint felett fekvő csöpp település. A helyi klíma nem engedi meg, hogy a lakók egész évre elegendő élelmet termesszenek maguknak, ezért valamiképp ki kell egészíteniük készleteiket. Minden nyáron északnak indulnak hát a tibeti fennsíkon, hogy sót nyerjenek az ottani sós vizű tavakból, amit aztán a hegyek lábánál, a gazdagon termő nepáli völgyekben gabonára cserélnek. A gyakran hónapokig tartó út rendkívüli veszélyeket tartogat, és rettentő kitartást követel, mi több, sokszor egyenesen heroikus tetteket vár el a résztvevőktől. A film egy ilyen utazás meséje, középpontban a falu idős vezetőjével.

A Himaláját a korábban csupán dokumentumfilmeket jegyző Eric Valli forgatta, akitől a munka legalább akkora áldozatot kényszerített ki, mint a falu lakóitól az évre-év a túlélés érdekében levezényelt expedíciók. A rendező a forgatás előtt három évig a dolpóiak között élt, és ez a tény a hitelesség pecsétjét üti mozijának valamennyi kockájára. A 2000-ben a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt mű páratlan élményt ígér. (est)

Himalája – Az élet sója (Himalaya – L’enfance d’un chef), színes, angol-francia-svájci-nepáli film, 108 perc, Rendezte: Eric Valli, Szereplők: Gurgon Kyap, Thilen Lhondup, Karma Wangel, Lhakpa Tsamchoe