Hiánypótló kiadvány nem csak pedagógusoknak

A szerző olyan lehetőségeket is kihasznált műve minősége érdekében, amelyekre korábban nem volt példa. Vele együtt vallom, hogy a minőségért minden lehetőt meg kell tenni. A kötetben elenyésző számban található hibák teljes felsorolásával csak emelkedhet a mű vitathatatlan értéke.

A szótáríró annak idején nem tudhatta, hogy a celoživotné vzdelanie rögzült formája nem a „folytonos képzés” lesz. Én az „élethossziglani tanulás”-t preferálom, az „egy életen át való tanulás” mondatrész helyett. Az „akademický titul” viszont egyáltalán nem „tudományos fokozat”, hanem egyetemi cím (fokozat, titulus).

Az akademický týždeň rövid körülírása kitűnő, magam az „érettségi vizsgaszünetet” találtam ki, hiánya nem mellőzhető.

A szlovák „absolvent” sem végzős hallgató, amint a szótár állítja. A sajtó sok perköltséget veszthetett volna azon, hogy 5-10 éve nem tudja megkülönböztetni a végzett és végzős terminusokat. A „pedagógia doktora” szótározott terminus, megtévesztő egyrészt, mert a magyar nem ismeri – másrészt, mert a pedagógia neveléstudomány, a neveléstudomány doktora pedig (DrSc), nem PaedDr. Nem volna kifogásolható a pedagógiatudományi, vagy a neveléstudományi doktor, de a „pedagógiából doktorált” életrajzi adat sem.

Csak apróság, hogy a tudományok doktora, 15-20 éve egyes számban használatos a tudományos akadémián. A „doktor prírodných vied” szlovákul is roszszabb a doktor prírodovedy formától, magyarul pedig nem a természettudományok doktora, hanem természettudományi doktor, tehát nincs jó helyen, a „doktor vied - tudományok doktora” címszó alatt. A „doktor práv” és a „doktor právných vied” elkülönítése viszont mestermunka.

A „habilitovat” a magyar habilitál-nak jól megfelel, de a vessző utáni „tudományos fokozatot szerez” teljesen rossz, mert aki habilitál, az éppen, hogy „oktatói fokozatot szerez”, amit a felvidéken már csak elferdítve szoktak leírni.

Az egyes szám, a tudományok kandidátusára is vonatkozik, de sem „kandidát prírodných vied”, sem „természettudományok kandidátusa” nem létezik, mert a kisdoktori szakág mint egyetemi fokozat a tudományos fokozatoknál (SCc, DrSc, PhD) további szakágazatokra oszlik, tehát a matematika, fizika, biológia kandidátusai, esetleg nagydoktorai.

A „paličkové písmeno”, csak angol közvetítéssel (block letter) tehető helyre, és magyarul nem nyomtatott betű, mert az a nyomda térfelén van. Sajnos a magyar nyelvnek nincs közismert szava a fogalomra .Nekem a régen talált „rajzolt betű” felel meg, de a nagyszótárból való „nyomtatást utánzó írott betű”, sem elutasítható.

A szerzőnk és beosztottjai dokumentáltan, olyan gyakran használták a sajtóban az odborný pracovník fordításaként, a „szakdolgozó” szót, hogy őket már nem győzhetem meg arról, hogy az magyarul munkatárs, mert a magyarban régen használt és rögzült szakdolgozó, az egészségügyi közkáder.

A „Szótár” korszerűségének jele, a személyi szám, kijelölő toll, diplomakiosztó ünnepély, ökológia, szakkör, egyetemi tanács terminusok feltüntetése.

A szlovák semestrálna skúška „szemeszteri vizsga” ekvivalense a fülemnek jobban hangzana „szemesztervizsga” formában, de ez nem elég ok a kifogásolására. Ennek helyes, rögzült, szótározott formáját, csak északon felejtettük el. Első újramegtalálóját, a szótár egy példányával jutalmazom. A SOČ harmadíziglen szaktevékenység is lehet, de elsősorban TDK, azaz tudományos diákköri tevékenység.

A „távtanulás” és a „főiskola”, inkább megtévesztő szavak, mint tartalmat hordozó terminusok, azt viszont tudnunk kéne, mi a távoktatás, levelezőoktatás, egyetem, nem egyetemi szintű főiskola stb. Vitás az „oktatási technológiai intézet”, „mesterlevél” megfogalmazás.

A „výchova k zdraviu” fordításaként fölösleges a hosszú, „egészséges életmódra nevelés” forma, ha a magyarban pontosan egészségnevelés.

A szótár ürügyén célszerű megismételni, hogy a vedevcký pracovník, az tudományos kutató, mindkét nyelvben szigorúan körülhatárolt definícióval, míg a výskumný pracovník, a lazán értelmezett tudományos dolgozó, tehát minden kutatás körül szorgoskodó személy. A szerző kihagyta a „životné prostredie” terminust a szótárból, mert még mindig nem hiszi el, hogy az emberi környezet, és nem életkörnyezet. Nem különíti el az építőmérnököt, világosan az építészmérnöktől, a családi életre való nevelést, a családneveléstől.

A „tudományok doktora” címszó alatt, a „nyelvtudományok doktora” nem pontosan felel meg, a „doktor filologických vied” fogalomnak, mert az utóbbi együttesen a „nyelv- és irodalomtudomány doktora”, míg az első, a filológiatudományok doktora. E címszó alatt, a nem létező „természettudományok kandidátusa” ismét szerepel.

A tudományos fokozat „vedecká hodnosť”, nem pedig akademický titul, mert az pontosan egyetemi fokozat. ĺme a példa arra, hogy hová vezet, ha sorozatosan szinte minden szinten nem a magyar terminológiának megfelelően fordítjuk le, az „akademický” melléknévvel kezdődő két és többtagú terminusokat.

A „demonštratívne vyučovanie, demonštračné vyučovanie”, magyarul nem bemutató tanítás, mert az utóbbi helyesen szlovákul „vzorové vyučovanie”.

A személtető oktatás pedig názorné vyučovanie. Viszont a szlovák-orosz nagyszótár „demonštratívna metóda vyučovanie” terminusa megfelel a magyar szemléltető oktatásnak.

A vendégtanár, vendégprofeszszor, vendégoktató, szlovákul hosťujúci profesor (visiting profesor), míg a lektor leggyakrabban, olyan nyelvtanár, aki külföldi lektorságának másik legfontosabb ismérve, hogy nem mérvadó az oktatói fokozata.

Ellenvéleményekkel és ellenérvekkel szívesen foglalkozom.

E recenzió szükségességét bizonyítja az a szótár által született félretájékoztató mondat, amelyik február 22-én hangzott el a pozsonyi magyar adás első híradásában „Az egyetemen magiszteri tudományos címet lehet szerezni.”