Hazai kiadók a 80. Ünnepi Könyvhéten

A hagyományos fővárosi helyszínek – a Vörösmarty tér, a Deák Ferenc tér és a Váci utca – mellett idén is számos vidéki városban rendeznek könyvheti programokat, és megtartják a 8. Gyermekkönyvnapokat is.

Az idén először lesznek olvasóklubok is. Itt bárki kikölcsönözheti a könyvheti újdonságokat, és beleolvashat azokba. Hogy a fiatalokat is megszólítsák, éjszaka is nyitva tartanak majd a standok, amelyeknél a kiadók „bohém programokat, gyertyafényes dedikálásokat” tartanak.

Zentai Péter László, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója kiemelte: a könyvhét alapítója, Supka Géza tiszteletére az MKKE a Kossuth Kiadóval közösen reprint kiadásban megjelentette az általa szerkesztett Literatura című folyóiratnak az első, 1929-es könyvheti különszámát.

Mint mondta, a könyvhét célja az, hogy a minőségi magyar irodalom minél szélesebb körben váljon ismertté. „Jó lenne, ha a magyarokban tudatosulna végre az, amit egész Európa tud, hogy a magyar irodalom világszínvonalú, hogy Európa egyik legjobb irodalma” – fogalmazott az MKKE igazgatója.

A magyarországi kiadók mellett 19 határon túli könyvműhely mutatja be könyvújdonságait, köztük a szlovákiai magyar kiadók is, amelyek összesen egy híján harminc kötettel szerepelnek a 80. Ünnepi Könyvhét hivatalos katalógusában. Újdonságaik bemutatásán kívül hazai kiadóink természetesen dedikálásokat is tartanak, és egyéb programokat is szerveznek.

A részletes programokról, valamint a dedikálások időpontjairól a www.unnepikonyvhet.hu honlapon találhatnak részletes tájékoztatást az érdeklődők.

Összállításunkban kiadóink ünnepi könyvheti kínálatát ismertetjük olvasóinkkal.

AB-ART

Balázs F. Attila, a kiadó igazgatója tájékoztatása alapján műhelyükből két cím szerepel az idei hivatalos könyvheti listán, Ardamica Zorán: Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban című irodalomtörténeti munkája és Lovász Krisztina: Adélka szerint című elbeszéléskötete. Ezeken kívül azonban több könyvük is kapható lesz a Vörösmarty téren.

Ardamica Zorán: Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban

Alkotói pályák az Iródia és a Próbaút antológia horizontjában

A monográfia témája és tárgya okán elkerülhetetlenül „megkésettségbe” ágyazódik: egyrészt a vizsgált jelenség, a perspektívaváltás fáziskésése, milyensége, és „intenzitása” miatt, másrészt, mert 25 évnek kellett eltelnie az Iródia indulásától, hogy a 80-as években jelentkező szerzők teljesítményei és az azóta elmélyülő permanens mozgásban lévő tendenciák irodalomtörténeti távlatban is értékelhetők legyenek. Az itt megrajzolt alkotói pályákat a szerző a „váltás” azóta is lezáratlan folyamatainak relációjában, valamint a szlovákiai és az egyetemes magyar irodalom perspektívájából igyekszik láttatni, summázva a recepciót is. A könyvet nagy haszonnal forgathatja a szakmai és a téma iránt érdeklődő közönség, de nélkülözhetetlen lehet az oktatás különböző szintjein is, tanár és diák számára egyaránt.

Lovász Krisztina: Adélka szerint

Adélka történetei a Lány történetei, aki elindul valahonnan messziről, vidékről és megérkezik valahová: többnyire önmagához. Aztán újra továbbindul, mozgása térben és időben a logaritmikus spirál útját követi. Szereti a matematikai modelleket és szeret apróhirdetéseket feladni. Az utazás (keresés) fizikai, lelki, szellemi szintjei váltakoznak az egyes novellákban, felborítva a történések lineáris időbeli síkját is, összeborzolva az epikus szálat és a főhősnő frizuráját. A kötetet Perjés Bernadett tervezte és illusztrálta.

A szerző Erdélyben született, iskoláit Bánffyhunyadon és Kolozsváron kezdte, majd Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát, közben perzsául tanult. Erdélyi és magyarországi folyóiratokban közölt, egy verseskötete jelent meg.

Balázs F. Attila: Szabadulás a gettóból

Műfordítások napjaink román költészetéből, Ana Blandianatól Mircea Cartarescuig. A műfordító több mint 20 év fordításaiból állította össze az antológiát, a kortárs román költészet legjobbjai mellett szűkebb baráti köre is bekerült a válogatásba. A 45 kitűnő költő nagyobb hányada ismeretlen a magyar szakma és közönség számára. A könyvtárakban fellelhető fordítások nagy hányada a rendszerváltás előtt készült.

Egy zacskó cseresznye

Kortárs román költők Balázs F. Attila fordításában

Igazi csemege a versolvasó közönség számára. A 40 első vonalbeli költő listáját Nicolae Manolescu irodalomtörténész, a Romániai Írók Szövetségének elnöke állította össze. A legfiatalabb költő 31 éves, a legidősebb 79 éves. A szerzők gerincét a 80-as nemzedék adja, amely a kortárs román költészet kánonjait nemcsak uralja, hanem alakítja is. Ana Blandiananak, Mircea Cartarescunak és Mircea Dinescunak több kötete is megjelent magyar nyelven. Mircea Petean, Varujan Vosganian, Gabriel Chifu és Traian Stef magyar nyelvű kötete nemrég jelent meg az AB-ART kiadásában.

Mihályi Molnár László: Napszentület

Mihályi Molnár László már indulásakor egy közvetlen, közérthető beszédmódot vállalt fel, mely mindenki számára elérhető „emberközeli” tematikája révén is. Ez a – nem felhőtlen, mégis játékos (ön)mitológia, ismerős az olvasó számára, hisz a panteisztikus motívumokat és sajátos erkölcsi világát a hétköznapi szférára vonatkoztatja. Tetten érhető a szerző törekvése a történetmondó, határozottan kommunikációs szándékú líra megvalósítására (melynek jellemzője a szóbeliség), a Brecht-követő, radikális, szabadságelvű és lázadó-tiltakozó jellegű valóságábrázoló költészet felvidéki meghonosítására. Közéleti költészet ez, a posztmodernt egyedül üdvözítő stílusnak kikiáltó kritikusok szerint idejétmúlt, de ez szemmel láthatóan nem zavarja költőnket.

François Bréda: Lali lakomái

A szerző kisregényében az erdélyi értelmiségiek hétköznapjait és alakulóban lévő cigányképét próbálja ábrázolni. Kolozsvári írók társaságába keveredik Lali, a bádogos cigány, nyelvtanfolyamot indít nekik, szigorúan osztályozza őket, ellenőrzi füzeteiket, és eközben észrevétlenül megváltoztatja őket, miközben ő is kezd őrájuk hasonlítani. Brédából cigány lesz, és Laliból Bréda…


KALLIGRAM

Kornis Mihály:

Nekem az ég – Hazafutás

Kornis Mihály gyermekkorban verhetetlen – ez az irodalmi bon mot jellemzi legjobban és igazolja új regénye minőségét. A Nekem az ég egy ötéves kisfiú Kaposvár melletti kisfaluban átélt gyermekkori világgá futásának története. És egyben a szerelem és a barátság felfedezésének és tragikus elvesztésének megrendítően szép regénye – korabeli fotókkal illusztrálva.

Kukorelly Endre: Ezer és három avagy A nőkben rejlő szív

„A férfiak levetkőztetik a nőket. Leszednek mindent róluk, nincs az a burkolat, ami ne volna lehámozva egyetlen átható pillantással.”

Kukorelly Endre új regénye a nagy sikerű TündérVölgy folytatása, ugyanakkor botránykönyv. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban még nem írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról. A regény az Anna Karenina című Tolsztoj-mű radikális újraírása – a Könyvhét egyik szenzációjának ígérkezik.

Krúdy Gyula Összegyűjtött Művei 16.

Regények és nagyobb elbeszélések 9.

A kiadó nagyszabású vállalkozása Krúdy összegyűjtött műveinek megjelentetése. A sorozat 16. kötete három újabb regényt tartalmaz az életmű legjobb darabjai közül, a Bori Imre által Krúdy nagy évtizedének nevezett időszakból. A Nagy kópé nosztalgikus módon idézi föl a régi Pest hangulatát. A Hét Bagoly főhőse is a múltját keresi. Az Ál-Petőfi a vátesznek számító költő halál utáni „életét” meséli el.

Thomas Bernhard: Díjaim

Thomas Bernhard 1980-ban nyolc irodalmi díjat tudhatott magáénak – naplójában maró iróniával eleveníti fel a díjátadások szertartásait, a zsűritagok felfuvalkodottságát és közömbösségét, a díszközönség büfére ácsingózó mohóságát – s egyúttal magáról is lerántja a leplet, amikor ugyanilyen iróniával ábrázolja a saját anyagiasságát. 2009-ben emlékezünk meg Thomas Bernhard halálának 20. évfordulójáról – ez az első olyan teljes kézirat, amely a gazdag hagyatékból napvilágot lát a német kiadással szinte egyidőben!

Tatár György: Izrael – Tájkép csata után

Hogyan lehet az ellenséggel élni egy országban? – erre a radikális és az európai gondolkodás számára nehezen megválaszolható kérdésre válaszol Tatár György Izrael-könyve. A szerző több évet élt Izraelben, ennek élményanyagát, tapasztalatait és belső vívódásait sűríti gondolatgazdag könyvébe. Ez a 2000-ben, az Osiris Kiadónál megjelent könyv 2., bővített kiadása.

Tóth László: Egy öngyűjtő feljegyzései, avagy eszmék, rögeszmék, toposzok

Esszék, futamok

Aforizmaszerű elmevillanásoktól, személyiségelemző, filozofikus esszéktől kezdve, kritikákon, gyorsrecenziókon keresztül naplófeljegyzésekig terjed a József Attila-díjas Tóth László jelen írásainak műfaji skálája, melyek összefoglalása egyszerre napló és önarckép is. Ami e gyűjteményben sokféleség, azt a szerző személyisége egybefogja.

Gerevich András: Barátok

Gerevich András új verseskötete a férfiszerelem könyve. A szerző a magyar lírában szokatlan nyíltsággal és művészi erővel idézi meg az ifjúkor szerelmeinek lelki és testi tapasztalatait. A kötet beszélője tabukat sértő őszinteséggel tárja föl a „tiltott szerelmek” és kapcsolatok világát.

Krusovszky Dénes: Elromlani milyen

Krusovszky Dénes a legújabb magyar költőgeneráció egyik legtehetségesebb képviselője. Rangos folyóiratok évek óta közlik verseit – kötete ebből készült, szigorú válogatás eredménye. Verseiben nyoma sincs a pályakezdők útkeresésének, költői mutálásának – érett, fegyelmezett, tudatosan építkező líra az övé. Az Elromlani milyen az új magyar költészet fontos eseménye.

Czoch Gábor: „A városok szíverek...”

Czoch Gábor könyve a magyarországi reformkori városok fejlődését vizsgálja, külön figyelmet szentelve a korszak egy kiemelkedő jelentőségű regionális központjának, a reformkori Kassa történetének. Márai városának reformkori viszonyairól hasonló részletességű vizsgálatok mindeddig nem születtek – várostörténeti, szociológiai és politológiai viszonylatban is több szempontból új eredményeket tár az olvasó elé ez a tanulmánykötet.

Gerold László: Gion Nándor

A kötet, mely a kortárs magyar irodalmat bemutató Tegnap és Ma című rangos sorozat 28. darabja, monografikus formában dolgozza fel és fényképekkel dokumentálja a vajdasági irodalom klasszikusának, Gion Nándornak a pályáját és írói életművét a pályakezdésétől az ifjúsági művein át egészen a díjnyertes, ill. a szakma elismerését kiváltó műveiig.

Zeidler Miklós: A revíziós gondolat (2., bővített kiadás)

A tervezett kötet ismerteti a történelmi Magyarország felbomlásának folyamatát, valamint a trianoni békeszerződés megalkotását, rendelkezéseit és közvetlen demográfiai, ill. gazdasági hatásait. Részletesen foglalkozik az irredentizmus magyarországi kultuszával, bemutatja a kisebbségi magyarság helyzetét és az 1938–1941 között visszacsatolt területek gazdasági és társadalmi reintegrációjának folyamatát. (A kötetet mintegy tucatnyi térkép és 60 illusztráció egészíti ki.)

Sausic Attila: Berlin utcáin

Köztéri sétafirkák

Bár a történelem viharai többszörösen sújtották a német fővárost, Berlin mégis egy részleteiben lenyűgöző látványosság, mely meglepetéseket tartogat, feszültséget teremt és felejthetetlen emlékeket hagy a látogatóban. Sausic Attila összeállítása izgalmas szellemi, kulturális kalandokat tartogat, miközben a köztéri képzőművészeti alkotások segítségével a főváros múltját és jelenét is szemlélteti.