Hármas díjátadó Diószegen

NAGY ERIKA

A Talamon Alfonz emléknap a hagyományokhoz híven a kegyelet virágainak elhelyezésével kezdődött pénteken Diószegen, a fiatalon elhunyt prózaíró főút mellett található bronzszobránál, ahol Srejner Melinda önkormányzati képviselő, Szalay Zoltán Talamon-díjas prózaíró és Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) elnöke méltatta Talamon munkásságát. Az SZMÍT – közösen Diószeg város önkormányzatával – 2006-ban, Talamon Alfonz halálának 10. évfordulóján rendezte meg az első díjkiosztó ünnepséget, amikor Fonzi pályájának egyengetője, posztumusz kötetének gondozója, Grendel Lajos vehette át az élenjáró prózaíróknak járó elismerést. Tavaly változás történt, ugyanis a legjobb lírikusnak ítélendő Forbáth-díj átadási ceremóniája is Diószegre vándorolt. Egy év elteltével pedig immár hármas díjátadó helyszínévé vált a város művelődési központja, ugyanis a februárban alapított, a gyermekirodalom terén végzett kimagasló alkotói tevékenységért járó Simkó Tibor-díj átadása is társult az előző kettőhöz.

Az idei Forbáth-díjas Tőzsér Árpádot Csehy Zoltán méltatta. Kitért arra, hogy a díjnyertes Félnóta című kötet két radikális egységre bomlik, az egyik fele „valóban a nyelv testét tárgyának tekintő zsigeri nóta, a másik fele inkább a szó latin értelmében vett speciális hangjegy-sorozat, titkos jegyek, lelki bélyegek sorozata”.

Nagy és örömteli eseménynek számított, hogy az ünnepségre megérkezett a súlyos betegségből lábadozó, idei Talamon-díjas Szászi Zoltán is, akinek arcáról nem hiányzott a „de jó látni titeket” mosoly. Pályatársa, barátja, Ardamica Zorán köszöntötte a friss díjazottat, aki legutóbbi kötetének, a Zimankó és a Város Szíve című regényének köszönheti az elismerést. Ardamica egyebek között azt emelte ki, hogy Szászi megtanította szereplőit „oda s vissza járni az időben”, velük együtt utazgatott, titokban pedig a szereplők bőrébe bújt mesélőként, alteregóként.

A szlovákiai magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója, a sokoldalú Z. Németh István elsőként vehette át a Simkó-díjat a Zengőrét meséi című kötetért. A könyv erényeit Balázs F. Attila méltatta, elmesélve azt is: a kötet két főhőse, Emese és Noémi neve véletlenül vagy akarattal, de azonos a szerző gyermekeinek nevével. Z. Németh munkái között ott lapul hét, gyermekeknek szóló könyv, s lassan nyomdakész a nyolcadik, amelyet a könyvhéten vehet kezébe az olvasó.