Hannibál feltámasztása

Szeged. Megtalálta és kiadatja Móra Ferenc elveszettnek hitt, Hannibál feltámasztása című kisregényét az író dédunokája; a könyv az író születésének 125. évfordulójára, július 19-én jelenik meg – ezt a dédunoka, Vészits Andrea közölte az MTI-vel. Végre csorbítatlanul, cenzúra nélkül jelenhet meg a regény, amelyből 1956-ban Fábri Zoltán rendezett filmet Hannibál tanár úr címmel – mondta. A dédunoka tudomása szerint Móra Ferenc 1924-ben a Világ főszerkesztőjének, Feleky Gézának a kérésére írta meg a Hannibál feltámasztását. A „vitriolos, a Horthy-rendszert kipellengérező stílus miatt azonban a mű nem láthatott napvilágot, az indok viszont az volt, hogy a főszerkesztő »elvesztette« a kéziratot” – mondta el Vészits Andrea.

Hozzátette: Móra Ferenc soha nem készített másolatot a megírt szövegekről, ezért abban a hitben halt meg, hogy a kézirat végleg eltűnt. Az író halála után néhány hónappal, 1934-ben Feleky Géza költözés közben megtalálta a kéziratot, majd eredménytelenül próbálkozott a Révai Kiadónál a megjelentetésével, végül a család Móra Ferenc egyik barátjára, Roóz Rezsőre bízta a regényt.

„Amikor 1944-ben azzal fenyegették Roóz Rezsőt, hogy elviszik a nyilasok, ő a kézirattal menekült, vitte magával és így megmentette” – mondta Vészits Andrea.

Tájékoztatása szerint a II. világháború után Roóz Rezsőtől a kézirat a Magyar Nemzethez került. A lap közölte a kisregényt, majd az eredeti szöveg eltűnt, s mindenki azt hitte, soha többet nem kerül elő.

„Valamilyen úton-módon viszszajutott a papámhoz 1953-ban, akkor ő elrakta, és soha senkinek nem szólt a családban arról, hogy ez a kézirat megkerült” – mesélte a dédunoka.

Vészits Andrea – elmondása szerint – a dédapjáról szóló filmhez gyűjtött anyagot, amikor eszébe jutott egy emlék: „Egyszer a papámnál láttam egy borítékot, amire az volt felírva, hogy Hannibál, és újságkivágatok lógtak ki belőle. Köztük megtaláltam a teljesen érintetlen kéziratot” – idézte fel. Az eredeti szöveget átvizsgálva kiderült, hogy a mintegy 160 kutyanyelvnyi kisregénynek a Magyar Nemzetben közreadott változatában körülbelül 250 változtatást hajtottak végre, ezek egy része kifejezetten cenzurális, de van sok olyan javítás is, amely stiláris jellegű, tehát a cenzor stilizálta Móra Ferencet – közölte a dédunoka. Nem tűrt nyomdafestéket az a mondat sem: „Jó ember voltam én világéletemben, halálom után váljak aktív politikussá” – említette példaként. Tájékoztatása szerint a Hannibál feltámasztásának gondozását az Argumentum Kiadó vállalta.