Ha beindul végre a gépezet

Az idei lett volna Karlovy Vary 55. fesztiválja. De közbeszólt a koronavírus. A rendezvény elmaradt. Jiří Bartoška, a mustra elnöke és Karel Och művészeti igazgató azonban úgy döntött: lesz egy köztes fesztivál. Sorszámában érezhető tisztelettel Federico Fellini és Adrian Lyne iránt. Előbbi a 8 és ½-lel, utóbbi a 9 és ½ héttel toborzott magának híveket. Karlovy Vary őszi seregszemléjének plakátján ugyanis az áll: 54 és ½. Ha enyhül a járványhelyzet Csehországban, a Thermal Szálló csaknem kétezer férőhelyes mozijában maximum ötszáz néző számára megtartják a vetítéseket. 

„Természetesen minden szabályt, rendelkezést, óvintézkedést szem előtt tartva – ígéri Jiří Bartoška. – Nem szeretnénk kihagyni ezt az évet. Az majdnem olyan lenne, mint amikor a kiskanalat benne felejtjük a mézben, ami aztán bekristályosodik, és már nem olyan az íze, mint eredetileg.”

Versenyről ebben a helyzetben szó sincs, és sem külföldi sztárok, sem díjak nem lesznek. Négy nap négy mozi várja majd a bátor, megszállott nézőket, akik Berlin, Cannes, Velence és a Sundance díjazott alkotásai közül is válogathatnak.

Ötvennégy évvel a bemutatója után felújított változatban kerül közönség elé Karel Kachyňa alkotása, a Szekérrel Bécsbe, amely a hetvenes évek híres cseh filmiskolájának emlékezetes opusa. Kachyňa, a mozi lírikusa nem Jiří Menzelék nemzedékéhez tartozott. Ő jóval előttük járt. A cseh–osztrák határvidéken játszódó lélektani drámája azonban jól illeszkedik a Szigorúan ellenőrzött vonatok (Menzel), a Tűz van, babám! (Milos Forman) és az Intim megvilágításban (Ivan Passer) vonalához.

Kachyňa lélektani drámája 1966-ban fődíjat kapott Karlovy Varyban, évekig mégis a tiltott filmek listáját gazdagította. Ez az alkotás ideológiailag kártékony a nézőkre, állították a kultúrpolitikai cenzorok. A háború utolsó napjaiban játszódó történet főhőse egy cseh Kurázsi mama, akinek a férjét megölték a visszavonuló németek. Másnap két katonaszökevény kopog be a házba. Haza akarnak jutni. Befogatják a lovakat az asszonynyal, és nekivágnak a veszélyes útnak. Az asszony bosszút akar állni rajtuk. Egy nappal azután, hogy a németek megölték a férjét, mégis képtelen végezni velük. A sebesült katona meghal a szekéren, siheder társa beleszeret az asszonyba. Elfeledve a háború borzalmait, oltalmat találnak egymás karjaiban. Másnap partizánok rontanak rájuk, és a nő másodszor is temetni kényszerül. Ez volt a szálka a cenzorok szemében. A partizánok „negatív ábrázolása”. Ezért került trezorba a film. Iva Janžurová és Jaromír Hanzlík megrázó alakítását jóval később láthatták a nézők.

Berlinben volt a bemutatója Viktor Koszakovszkij fekete-fehér, norvég és amerikai összefogással készült munkájának, a Gundának. A súlyos morális kérdéseket feszegető, döbbenetes erejű, szöveg nélküli dokumentumfilm egy tanyán élő sertéscsalád intim portréja. Gunda idilli környezetben neveli malacait, mit sem sejtve egyre közeledő végzetéhez, amelyet az emberi civilizáció szánt neki, hogy előbb-utóbb élelemként szolgáljon. „Lélekemelő meditáció a talán leginkább alulértékelt földi lényekről – írta a The Hollywood Reporter. – Minden bizonnyal megváltoztatja sok néző életét.”

A szovjet elnyomás kegyetlen tanulmányával szolgál a német–ukrán–angol–orosz koprodukcióban forgatott DAU. Natasa. Letaglózó film az emberi méltóságról. Megterhelő kamaradráma, amelyben Ilja Korzsanovszkij rendező az ukrajnai Harkovban építette fel Lev Landau, a Nobel-díjas kvantumkutató kísérleti telepét, amely a sztálini időkben, a harmincas évektől egészen 1962-ig prosperált. Két nő élete áll a történet fókuszában: Natasa a kutatóintézet kantinjának vezetője és Olga, az ő fiatal beosztottja, akik minden este vad tivornyákat csapnak. Hétszáz órányi felvett anyagból megvágott több mint kétórás, perverz műalkotás született, amely Ezüstmedvét nyert az idei Berlinalén.

Isztambul nyugtalanító arcát és a szabadság formáit mutatja be a török–francia–katar Szellemek, mely a Kritikusok hetének győztes alkotása lett az idei velencei mustrán. 

Egy évek óta Németországban élő koszovói gyógyszerészmérnök döglött patkányt talál lakása ajtaja előtt. Meghitt családi életet él, a munkáját is becsülettel végzi, mégis úgy érzi, származása miatt diszkriminálják – az Exil német–belga–koszovói alkotás.

Párizs peremén, egy panellakásban álmodozik a Gagarin című francia film tizenhat éves, ezermester hőse, aki nagy utazásokra és világűrbeli kalandokra vágyik, miközben bontásra ítélik a házat, amelyben felnőtt. Mit tehet egy kamasz, aki ebbe nem akar belenyugodni? – kérdezi a rendező. Christos Nikos görög filmes Velencében aratott sikert Almák című alkotásával, amelynek emlékezetkihagyással küzdő főhőse speciális program során kap új identitást. A kanadai színekben forgatott Nadia, a pillangó úgy mutatja be egy olimpiai úszónő mindennapjait, hogy a versenyek kulisszái mögé is betekintést enged. Egy börtönbeli színházi workshopról, egy színészi ambíciókkal megáldott elítélt vágyairól beszél a Győzelem című francia film. A mai Nigéria arculatát körvonalazza az Elvágyódás, amelyben két férfi a szebb jövőt keresve készül elhagyni hazáját. Bosznia-Hercegovina és még nyolc európai ország koprodukciója a Quo vadis, Aida?, amely a srebrenicai tömegmészárlást eleveníti fel, amikor is a bosnyák nők életéből több mint nyolcezer apa, férj és fiúgyermek tűnt el. Casablanca alvilági életét a Zanka Contact című marokkói film láttatja, de egy végzetes szerelmi történetbe ágyazva. Oscar-esélyes road movie az amerikai Nomádok földje, amely egy 60 éves özvegyasszony (a mindig lenyűgöző alakítást nyújtó Frances McDormand) nem mindennapi kalandos utazásáról szól. 

Szerepel a kínálatban zenés dokuportré is, mégpedig a legendás ír punkzenekar, a The Pogues ikonikus énekeséről, Shane MacGowanről Aranybögre címmel. 

A Berlinben élő izraeli Shirel Peleg A szerelem kóser címmel két nő bensőséges viszonyáról rendezett romantikus vígjátékot, amelyben a leghevesebb érzelmek győzedelmeskednek a társadalmi és családi előítéletek felett. Hasonló témát dolgoz fel Az első tehén című amerikai produkció. Ebben két férfi, egy rátermett szakács és egy vállalkozó szellemű bevándorló kövezi ki magának a megvalósítható álom felé vezető utat.

Bartoška és Och ugyancsak nagy álmot próbálnak realizálni, hiszen még mindig abban reménykednek, hogy november közepére enyhül a járványhelyzet Csehországban, és megtarthatják, amit hosszú hónapok áldozatos munkájával sínre tettek. De ha mégsem a kitűzött időpontban, akkor pár hetes csúszással mindenképpen. Ahogy mondják: nem szeretnék csalódottan zárni ezt az évet. Huszonnégy remek alkotás várja, hogy beinduljon végre a gépezet.