Ha a lábunk nyugtalan

Amikor az anyukám minduntalan azt ismételgette: kocsonyába való a lábam, térdtől le kellene vágni, nem sejtettem, miről beszél. Most már értem, ugyanis engem is utolért a családi átok, a lábaim nyugtalansága olykor őrjítő. Az a rossz, hogy a kellemetlen tünetek a pihenés perceiben, illetve az éjszakai alvás alatt jelentkeznek. Kezdetben bizsergés, de később fájdalom formájában. Néha autóvezetés közben is akadályoz, szerencsére, a munkavégzésnél nem. De inkább lekopogom – magyarázza a betegség lényegét egy újságíró kolléganőm, aki úgy, mint az érintettek zöme, nem tud mit kezdeni nyugtalan lábaival. Eddig az orvosok magyarázhatatlan, idegi eredetű panaszként diagnosztizálták – s azt ajánlották az érintetteknek, tanuljanak meg együttélni a kellemetlen tünetekkel.

A betegség többnyire középkorúaknál kezdődik, feltételezhető, hogy a nők 13, a férfiak 8 százaléka érintett. Az utóbbi évek felmérései arra engednek következtetni, hogy jelentős neurológiai zavarról van szó – hangsúlyozza dr. Pavol Kučera, a pozsonyi Egyetemi Kórház ideggyógyásza. A „nyugtalan lábak” tünetei már 1940 óta ismertek, ám az orvosok nem foglalkoztak a zavar okának feltárásával. Mivel a tünet- és panaszmentes szakaszok váltják egymást, a diagnózis felállítása akár 15 évig is eltarthat. Ha a diagnosztizáló nem gondol az RLS-re, hiába járja az érintett az orvosokat, feleslegesen vetik alá számtalan vizsgálatnak. Gyógyítás nélkül az állapot súlyosbodik, a panaszok erősödnek. Egyesek a végén már megszakítás nélküli izomrángásban, tehát „nyugtalan láb” szindrómában szenvednek.

A szakértők nem tagadják, legtöbben csak akkor fordulnak segítségért, ha már heteken keresztül nem alszanak jól, így napközben fáradtak és kimerültek. Az orvos egy speciális laborban tudja megvizsgálni, hogy nem légzésprobléma okozza-e az alvászavart. A diagnózist megkönnyíti a vérkép és a neurológiai teszt. Ezek elhatárolják az RLS-t például a gerincvelő-betegségektől, a vénás panaszoktól, avagy az éjszakai lábikragörcstől és mindenekelőtt a lábak súlyos idegi eredetű érzékzavarától (polineuropathia). Ez utóbbival ugyanis többnyire összekeverik az RLS-t.

Dr. Dieter Volc professzor, a bécsi Josefstadti Klinika neurológusa és pszichiátere szerint van mód a tünetek megnyilvánulásának enyhítésére. – Amióta rendelkezésre áll a GlaxoSmithKline gyógyszertársaság Parkinson-kór elleni orvossága, azt vetjük be. Az érintettek többsége elégedett. Tudatosítani kell, nem stressz, nem pszichikai tényezők bújnak meg az RLS mögött, holott a központi idegrendszer zavaráról van szó. Ennek a többnyire fájdalommentes, de annál kellemetlenebb szindrómának még nem tudjuk pontosan megmagyarázni az okát. Amit megállapítottunk: háromból két páciensnél a betegség örökletes.

Egy biztos: akár örökletes betegségről van szó, akár nem, a panaszok valamennyi páciensnél egyformák.

A szakértők szerint a bizsergés időtartama és erőssége sok esetben csökkenthető, jót tehet a masszázs , a hideg-meleg zuhany, a rendszeres mozgás és sportolás is.

Ha mindez nem segít, csak gyógyszerek hozhatnak enyhülést. Sajnos kifejezetten az RLS-szindróma kezelésére alkalmas gyógyszer még nem ismert, tehát az orvos csak a saját felelősségére kezelheti az ilyen panaszokkal nála jelentkezőket.

A kutatások arra engednek következtetni, hogy az RLS az idegrendszer egyik hírvivő anyagának hiányával lehet összefüggésben. Valószínűleg a dopaminhiány játszik fontos szerepet ebben. Ezért az RLS kezelésére rendelt gyógyszerek között első helyen azok állnak, melyek a dopaminhiányt rendezik. – Közös ezekben a gyógyszerekben az, hogy az RLS-t ugyan enyhítik, de gyógyítani nem tudják – hangsúlyozza Volc professzor.

Szlovákiában a nyugtalan láb szindróma alig ismert, holott adott a kellemetlen, életminőséget rontó tünetek enyhítésének lehetősége. A GSK gyógyszertársaság fontosnak tartja a lakosság felvilágosítását, ezért az általános orvosi rendelőkbe szórólapokat, ún. diagnosztikai kártyákat helyez, melyek orvosnak és érintettnek az RLS tüneteinek feltárásában nyújthatnak segítséget.