Kultúra
Grendel Lajos fontosnak tartja a múltunkkal való szembenézést  

Grendel Lajos: túlteng bennünk az önszeretet és az önsajnálat

Juhász Katalin

2018. február 22. 15:37

Pozsony | Bármilyen hihetetlenül hangzik is, Grendel Lajos tavaly nyáron megjelent Bukott angyalok című kisregényének tegnapelőtt volt a pozsonyi bemutatója.

Persze, enélkül is szép sikert aratott a Kalligram gondozásában napvilágot látott kötet, mára elfogyott. Március végén jön az új kiadás – tudtuk meg a szerzőtől azon a beszélgetésen, amelyen a kisregény mellett szó esett Jókairól, Mészöly Miklósról, Márairól, Tormay Cécile-ről, Dosztojevszkijről, de még Ján Budajról is.

A rendezvény apropóját egyébként a magyar széppróza napja adta, amelyet idén első ízben ünnepeltek meg nagy erőkkel és a Magyar Művészeti Akadémia kiemelt partnerségével Kárpát-medence-szerte. Úgyhogy véssük be a naptárba február 18-át, Jókai Mór születésnapját. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Pozsonyi Magyar Intézet is ezt tette, és Grendel Lajosnál megfelelőbb szerzőt nemigen találtak volna Pozsonyban az intézet új székhelyének „felavatására”. A futurisztikus rendezvényterem ugyan inkább egy szélesebb folyosóra emlékeztet, de megvan az az előnye, hogy harminc ember már tömegnek hat benne.

Keserű József irodalomtörténész, a beszélgetés moderátora két lépésben eljutott Jókaitól Grendelig. Az összekötő kapocs Mészöly Miklós, akinek időskori prózájáról Grendel tanulmánykötetet írt. Amikor Mészölyt egy interjúban arról kérdezte Szigeti László, kik hatottak rá, Jókait is említette, elsősorban az enciklopédikussága végett. Ezek után adódott a kérdés, hogy Grendel számára mit jelent Jókai. Megtudtuk, hogy kiskamaszként falta a regényeit, aztán évtizedekre elfelejtette őket. Mostanában viszont gyakran visszatér a nagy mesemondóhoz, új színeket fedez fel benne, például a realizmus gyakori felbukkanását a romantikus felszín alól.

De kanyarodjunk vissza a legutóbbi Grendel-műhöz. A Bukott angyalok főszereplőjéből meggyőződéses kommunistát nevel egykori megmentője. Mégis megfigyeli őt a csehszlovák állambiztonság, miközben ő maga is besúgó lesz. Vissza-visszatérő téma a kötetben egy máig feltáratlan tragikus esemény is, a második világháború végén lezajlott pozsonyligetfalui tömeggyilkosság, amelyet évtizedeken át elhallgatott a hatalom, és amely mögött feltehetően az állambiztonság állt. Grendel már a Tömegsír című regényben is foglalkozott ezzel a témával, az akkori ironikus hang azonban mostanra teljesen eltűnt, itt már nincs jelen.

Lehet-e egy diktatúrában semlegesnek maradni? Megismerhető-e teljes valójában a másik ember? Mi írjuk-e a történelmet, vagy a történelem ír minket? Muszáj-e alkalmazkodnunk a történelmi helyzethez, amelyben élünk?

Ezeket a kérdéseket feszegeti a szerző, és főleg ezekről volt szó a beszélgetésen is. Keserű József szerint a Bukott angyalok a hitről is szól, a kommunista ideológiák mellett a keresztény hit is megjelenik benne. Grendel azzal egészítette ki ezt a felvetést, hogy ki vagyunk szolgáltatva a hiedelmeinknek, és nehezen viseljük a csalódást. A kisregény egyik szereplője felteszi a kérdést: fontos-e a történelem távlatából az, hogy áldozat vagy bűnös valaki. Grendel szerint fontos, és igenis szembe kell nézni a múlttal, még akkor is, ha az emberek alkalmazkodóképessége rendkívül fejlett, ráadásul túlteng bennük az önszeretet és az önsajnálat. Az erkölcsi kérdések ebben a műben viszonylagosak, minden szereplő a saját nézőpontjából szemléli őket. És ehhez a témához nem passzol az az irónia, amely ott bujkált Grendel Lajos korábbi műveiben.

A szerző egyetértett a moderátorral abban, hogy a Mátyás király New Hontban című regénnyel véget ért egy írói korszaka, és a Négy hét az élettel kezdődő korszakot a Bukott angyalok zárja.

„Most egy ideig csendben leszek” – árulta el Grendel, hozzátéve, hogy ez a szünet csak a szépirodalomra vonatkozik.

Év végén jelenik meg A modern magyar irodalom történetének mintegy száz oldallal kibővített, új kiadása. A huszadik századi magyar epika és líra fontos szerzőit felsorakoztató kötetbe jó néhány új név bekerül, mindenekelőtt azok a „jobbos” írók, akiknek szerepeltetéséért Grendel már most fel van készülve a „balról” érkező kritikákra.

Önnek ajánljuk