Géniuszok és remekművek

Budapest. A budapesti Szépművészeti Múzeumban a Géniuszok és remekművek sorozat harmadik részeként tegnap megnyílt a Poussin: Bacchanália című kiállítás, amelynek a középpontjában a francia mester Kis Bacchanália című alkotása áll.

„London, Velence, Washington múzeumai után ezúttal a Louvre köszöntötte a budapesti Szépművészeti Múzeumot fennállása századik évfordulójának alkalmából, és nagylelkű gesztussal kölcsönadta a magyar intézménynek Poussin Kis Bacchanália című világhírű festményét” – mondta a kiállítás megnyitóján Philippe Zeller francia nagykövet.

Nicolas Poussin a 17. századi klasszicizáló barokk legnagyobb festője a festészetről mindent tudni akaró, témáihoz intellektuálisan közelítő „peintre-philosophe” (filozófus festő), a leonardói hagyományok folytatója.

A Louvre remekműve köré épülő kiállítás anyagát Szigeti Ágnes és Németh István a Szépművészeti Múzeum saját anyagából válogatta a Kis Bacchanáliával rokonítható francia, olasz és németalföldi műalkotásokból. A látogató a festmények mellett az ízlésesen elrendezett feliratokon a mitológiai, bibliai alakok leírását is megtalálja.

Bacchus (a görög mitológiában Dionüszosz) Jupiter és Szemelé gyermeke, akit nem az anyja, hanem a főisten hordott ki, és nem a hasában, hanem a combjában, Szemelé ugyanis porrá égett, amikor arra kérte Jupitert, hogy teljes valójában mutassa meg magát. Jupiter Bacchust születése után a nysai nimfák gondjaira bízta. Poussin festményén az egyik nimfa teljesen részeg, de szinte mindenki iszik, a kis Bacchust például két szatír itatja aranytálból, s a gyermek mohón issza a szőlőfürt levét.

A festmény egyébként 1985-ben A francia festészet klasszikus százada című kiállítás részeként már járt a Szépművészeti Múzeumban, ezúttal azonban – a nimfákkal és a szatírokkal együtt – főszereplőként érkezett Budapestre.