Fórum, 2011/2.

„A hozzáadó kétnyelvűségi helyzet kialakulásának elengedhetetlen (de nem elégséges) nyelvpolitikai feltétele, hogy a kisebbségi nyelv helyzete jogilag magas szinten rendezett legyen” – összegzi dolgozatát Lanstyák István.
Három tanulmány a Velencei Bizottság kisebbségi törvénytervezeteit veszi sorra; Sándor Eleonóráé az egyes közép-európai kisebbségek felől, Lancz Attiláé a Velencei Bizottság ajánlatainak szlovákiai hatását követi, végül Cúth Csaba – az elmúlt évtizedre vonatkozóan – a kisebbségi nyelvhasználat jogi kereteit és a szlovákiai önkormányzati gyakorlati megvalósításuk körülményeit elemzi a kisebbségi nyelvtörvény vonatkozó paragrafusainak tételes kifejtésével, ütköztetve ezeket a szlovákiai magyar nyelvészek (Menyhárt, Lanstyák, Szabómihály) és nyelvi-nyelvhasználati kutatásokeredményeivel.
Asort két történetitanulmány zárja; Simon Attiláé: A kettéosztott város (Az államhatár és az etnikumok közötti választóvonal által kettéosztott Komárom a két világháború között), valamint Gaučík István gazdaságielméleti tanulmánya:A RimamuránySalgótarjáni Vasmű Rt.agazdaságielitekpéldáján.
Az Agora rovat közli Vadkerty Katalinnak a Népszámlálás és asszimiláció című (idei érsekújvári) konferencián tartott előadását – A népfogyatkozás történelmiokaicímmel.
A Pályakép a hetvenöt éves Koncsol Lászlót köszönti; a terjedelmes beszélgetést (145– 161. oldal) Kövesdi Károly készítette; appendixként a jubiláló szerző rövid életmű-bibliográfiájával. „A másfél-két óra alatt egy polgári ruhás századossal társalogtam. Csak ő volt a szobában, s állítólag egy asztalba épített mikrofon, amely a szomszéd helyiségben dolgozó magnóba és néhány figyelő fülbe szállította szavaimat. A százados, aki jogot végzett, és később, látom, főtiszt – őrnagy – lett, úri módon bánt velem, és viszont. Halkan, nyugodtan beszélgettünk, a hosszú, részletes jegyzőkönyv is, amelyet Duray tárgyalásán mint tanúvallomást felolvastak, megfelelt annak, amit Miklós védelmében jónak találtam elmondani” – idézi föl Koncsol a Kutyaszorító c. Duray Miklós kötet ’81-es New York-i megjelenésének következményeit. A hátsó traktusban Bolemant Lilla a Tudósok a megismerés színterein c. (idei szarvasi), a romantikus tudományfelfogás és a tudóssztereotípiák tárgykörét vizsgáló konferencia értékelésével szolgál; ugyanitt két társadalomtudományi jellegű kiadvány kritikája – Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék a diktatúráról és demokráciáról (Bp. XX. Század Intézet, 2010, a recenzens Kacsinecz Krisztián), valamint Keszegh Béla (szerk.): A 2010- es parlamenti választások a szlovákiai magyarok tükrében (Komárom, Kempelen Intézet,2011).
A Fórum Társadalomtudományi Szemlének e lapszáma is hozzáférhető-olvasható az intézet honlapján is.

Somogyi Juhász Péter