„Annyiféle-fajta fogkrém található a nagyobb üzletek pultjain, hogy az ember nem tudja, melyiket válassza. Ön mit ajánl?”
Ez itt nem a reklám helye, ahogy mondani szokás, tehát konkrét márkanévvel nem szolgálhatok. A lényeget azonban elmondom. A fő dolog az, hogy alaposan megnézzük, mi van a dobozra írva. Mindenképpen olyan fogpasztát keressünk, amely tartalmaz valamilyen fluórvegyületet. Ma a legtöbb fogkrém nátrium-monofluorofoszfátot, vagy nátrium-fluoridot tartalmaz. Jó, ha vannak benne fogkőképződést gátló szerek is. Ilyen pl. a nátrium-pirofoszfát. A legjobb minőségű fogpasztákban vannak még fognyaki érzékenységet csökkentő szerek is (ezekre főleg a középkorúaknak s az idősebbeknek van szükségük) és antibakteriális anyagok. Az egyes fogpaszták ára között elég jelentős különbségek vannak: Itt is érvényes az a tétel, hogy nem mindig a legdrágább a legjobb.
Szeretnék még néhány szót mondani a fluór áldásos hatásáról. A kutatók már a múlt század első felében megfigyelték, hogy azokon a vidékeken, ahol az ivóvíz fluórtartalma magasabb, mint 1 mg egy liter vízben, az embereknek egészségesebb a fogazatuk, kevesebb embernek romlik a foga. Bebizonyosodott, hogy a fogzománc fluoridtartalma fokozódik az ivóvíz fluoridkoncentrációjának emelkedésével. Az ilyen zománc tökéletesebb kristályszerkezetű, a kristályok nagyobb méretűek és fokozottan ellenállnak a savhatásnak. Azt pedig ma már mindenki tudja akár a tévéreklámokból is, hogy a fogak felületén megtapadt szénhidrátokból bizonyos baktériumok savakat képesek termelni, amelyek demineralizálják a fogzománcot, és ez a folyamat vezet a fogszuvasodás kialakulásához. Ha ezt meg tudjuk akadályozni, nem fog elromlani a fogunk. Mit tehetünk tehát? Ésszerűen kell táplálkozni, törődni kell fogaink tisztaságával, fluoridkészítményeket kell használnunk és rendszeresen kell járnunk fogászati szűrővizsgálatokra.
A fluórt kétféleképpen juttathatjuk be a fogzománcba. Külsőleg és szisztémásan (belsőleg). Külsőleg úgy, hogy fluórtartalmú fogkrémet használunk, továbbá speciális magas koncentrációjú fluórtartalmú zselét használunk időnként (a dobozban levő betegtájékoztató szerint járjunk el). Léteznek szájöblítő szerek is, és létezik professzionális fluórkezelés is, amit fogorvos végez a rendelőben. Ez főleg gyermekeknél és fiatal felnőtteknél indokolt. A szisztémás fluoridkezelés megoldása az állam dolga. A leghatékonyabb módszer az ivóvíz fluórozása. Ha fluórral dúsított ivóvizet fogyasztanánk, a fogszuvasodás 50%-kal csökkenne. Európában kb. 16 millió ember fogyaszt fluórral dúsított ivóvizet. Nem nehéz kitalálni, hogy az tőlünk keletre, vagy nyugtra van-e így. További 50 millió ember fluórral dúsított sót fogyaszt. Van, ahol a tejet dúsítják fluórral. Léteznek még fluoridtabletták és -cseppek is. (A patikákban kapható, a betegtájékoztató szerint kell szedni őket.) A céltudatos megelőzés eredményeként sok nyugat-európai országban a fogszuvasodás és a fogágybetegségek száma állandóan és nagymértékben csökken.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.