Fittlabda

Morávek Ildikó – a gyerekek nagy örömére – a tornaórán is gyakran „beveti” a fittlabdát. Vas Gyula felvételei A hátfájás napjaink egyik népbetegsége, amelynek gyökereit leggyakrabban a gyermekkorban kell keresni. Szinte már unalomig ismételt tény, hogy a tanulók rossz testtartással ülnek az iskolapadban, keveset mozognak, sokat számítógépeznek, illetve tévéznek.

„Testnevelőtanárként naponta tapasztalom, hogy a diákok gerinc- és izomállapota milyen gyakran eltér az egészségestől – mondja Morávek Ildikó, a komáromi Béke Utcai Alapiskola tanára. – Külföldi vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyerekek kétharmadánál tartáshibák, különböző gerincfejlődési rendellenességek mutathatók ki, amelyek felnőttkorra betegségekké fejlődnek. Ezek a betegségek az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyíthatók, viszont megelőzhetők, mégpedig rendszeres mozgással, megfelelő gyakorlatokkal. Nyugat-Európában és Magyarországon is elindultak azok az egészségügyi mozgalmak, amelyek az iskolai testnevelés óraszámának növelését szorgalmazzák. Az lenne az ideális, ha naponta lennének tornaórák, de sajnos mi ettől még nagyon messze vagyunk. Ezért a meglevő óraszámba kellene belesűríteni mindazt, ami elősegíti a gyerekek egészséges fejlődését. Hiszen ma már tudjuk, hogy megfelelő mozgásterápiával növelhető a koncentrációképesség, kiküszöbölhetők, de legalábbis mérsékelhetők az olvasási, tanulási zavarok. Déli szomszédunknál például az 1995-ben alakult Magyar Gerincgyógyászati Társaság egészségmegelőző programja keretében speciális mozgásanyaggal ismerteti meg a testneveléssel foglalkozó pedagógusokat. A tanárok aztán igyekeznek a tornaórák tananyagába beépíteni például a tartáshibák kiküszöbölését célzó gyakorlatokat. Nálunk többé-kevésbé a jógaoktatás tölthette volna be ezt a szerepet, ezért nagyon sajnálom, hogy végül is az illetékesek elálltak tőle.”

A labdán nyújtó, erősítő, relaxációs gyakorlatokat lehet végezni Nézzük tehát, mit is értenek a szakemberek helyes testtartás alatt. A testtartás, vagyis az egyes testrészek egymáshoz való viszonya dinamikus egyensúlyi állapot, amelyet a testtartásért felelős izmok állandó, sokirányú tevékenysége tart fenn – olvashatjuk a Magyar Gerincgyógyászati Társaság Tartáskorrekció című kiadványában. Ha ez az izomegyensúly felbomlik – a mozgásszegény életmód, az egyoldalú terhelés stb. következtében –, egyenetlenné válik az ízületek terhelése, s ez a későbbiekben a gerincen kívül az alsó végtagok ízületeiben is porckopáshoz és meszesedéshez vezet. A helyes testtartás kulcsa a medence megfelelő állása, dőlésszöge. Ez a szög egyrészt meghatározza a csípőízület helyzetét, másrészt a gerinc élettani görbületeinek mértékét. Testtartáshibáról akkor beszélünk, ha a gerinc görbületei a fiziológiás mértéktől eltérnek, a medence dőlésszöge nő, vagy csökken. A gerinc és az ízületek csontos képleteiben kezdetben még nincs maradandó károsodás, a lágy részek (inak, szalagok, ízületi tokok) nyújthatók, erősíthetők. Később azonban a csontok is deformálódnak, ami már visszafordíthatatlan elváltozást jelent. Jó hír viszont, hogy a helyes testtartás tanulással, gyakorlással kialakítható, automatikussá tehető. Csak még időben el kell kezdeni!

Érdemes kipróbálni kicsiknek és nagyoknak egyaránt „A helyes testtartás kialakítását segíti elő az a Kanadában kifejlesztett fittlabda (Fit Ball), amely nemcsak rendkívül jótékony hatással van a hátgerincre, hanem a gyerekek és felnőttek számára egyaránt érdekessé, élvezetessé is teszi a gyakorlatokat – fejtegeti Morávek Ildikó. – És ez a lényeg: megszerettetni a diákokkal a mozgást. Hiszen nekünk, testnevelőtanároknak nem az a célunk, hogy élsportolókat neveljünk, hanem hogy megkedveltessük tanulóinkkal a mozgást, megtanítsuk őket arra, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Ugyanez vonatkozik természetesen a felnőttekre is. A labdán nyújtó, erősítő, relaxációs, rehabilitációs gyakorlatokat lehet végezni, de már a puszta ülés rajta testtartásjavító hatású. A székkel ellentétben ugyanis ún. dinamikus ülést biztosít. A rugalmas, háttámasz nélküli labda állandó munkára kényszeríti az izomzatot, egyenes háttal ül rajta az ember, mert másként kényelmetlen, esetleg le is gurul róla. A labdán ülve optimális a medence dőlésszöge, nem rakjuk keresztbe a lábunkat, ami sokunknak nagyon rossz, hátgerincet károsító szokása. Ezenkívül a rugózásnak stresszoldó hatása is van. A labdán egyensúlygyakorlatokat is végezhetünk, amelyek révén javul a cselekvésbiztonság, tökéletesedik a térbeli tájékozódás, fejleszthető az akaraterő, a koncentráció. Ha azonban valaki naponta egyszerűen csak ücsörög és rugózik néhány percig a labdán – akár tévénézés közben –, már akkor is sokat tesz a hátgerincbántalmak megelőzése érdekében. Érdemes tehát kipróbálni: férfiaknak és nőknek, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.”