Milánó. Új feltételezéseket tartalmaz Federico García Lorca haláláról az a dokumentumfilm, amely szeptemberben kerül a nézők elé.
A költőt az 1936. augusztus 19-ére virradó éjszakán ölték meg egy tanítóval és két anarchista torreádorral együtt az andalúziai Viznar falu mellett, ahol ma emlékpark áll.
Film Lorca haláláról
A költőt az 1936. augusztus 19-ére virradó éjszakán ölték meg egy tanítóval és két anarchista torreádorral együtt az andalúziai Viznar falu mellett, ahol ma emlékpark áll. Az évforduló alkalmából politikusok és írók emlékeztek meg róla és a polgárháború minden áldozatáról, ugyanakkor felvetették, hogy jó lenne exhumálni és megvizsgálni a költő maradványait a halála körül keringő mendemondák tisztázása érdekében. Ez ellen a család mindmáig tiltakozik – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
A dokumentumfilmet Emilio Ruis Barrachina készítette azoknak az anyagoknak az alapján, amelyeket az ír Ian Gibson, a költő egyik legnevesebb kutatója és Miguel Francisco Caballero spanyol tudós gyűjtött össze. A film hangot ad annak a feltételezésnek, hogy Lorcát a politikai okokon kívül egy régi családi viszály miatt gyilkolták meg. A kiindulópont az a tény, hogy Juan Luis Trescastro de Medina, aki bevallotta, hogy a gyilkosság végrehajtója volt, egy Roldan-lányt vett feleségül. A Roldanok rokonok a Lorca családdal, és rokoni szálak fűzik őket az Alba családhoz is. A három család között ellenségeskedés folyt a XIX. század végétől egy felesben vásárolt föld miatt. A Lorcák és a Roldanok politikai ellenfelek is voltak, mivel a Lorcák republikánusok, a Roldanok pedig francóisták voltak. A csepp a pohárban állítólag a Bernarda Alba háza című darab volt, amelyet Lorca nem sokkal halála előtt fejezett be, és amely negatív színben tüntette fel az Albákat.
A filmben tanúskodik az az egykori fiatalember is, akit 17 évesen kényszerítettek annak a sírnak a megásására, amelybe a költőt is tették. Ezt azonban hivatalosan soha nem ellenőrizték.
Az exhumálást egyébként sürgeti a tanító és a két torreádor családja is. A granadai Történelmi Emlékezet Társasága bejelentette: bírósághoz fordul, hogy fel lehessen nyitni a sírt és meg lehessen vizsgálni a maradványokat.
A légkör erre jelenleg kedvező, mert nemrég született törvény azoknak a tömegsíroknak a feltérképezésére, amelyekben a polgárháború és a francóista elnyomás áldozatai fekszenek.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.