Fábry Zoltán öröksége

A háborúkkal és diktatúrákkal teljes huszadik század végével sok minden lezárult, a történelmi méretű magyar dilemmákat és konfliktusokat azonban nem oldotta meg és nem zárta le a történelem. „... nem kaptunk választ a gyötrelmes »trianoni kérdésekre«: nem jött létre hiteles és hatékony megoldás sem a magyarság határok által történő nemzeti megosztottságának kérdésére, és ugyancsak nem kapott választ a szomszédos népekkel (szlovákokkal, ukránokkal, románokkal, szerbekkel, horvátokkal, szlovénekkel) kialakítandó együttélés folyamatos dilemmája” – írja Pomogáts Béla a Fábry Zoltán öröksége a 21. század elején című írásában, melyet az Irodalmi Szemle februári száma közöl. Fábry Zoltán „időszerűségét” a „kérdésfeltevésekben, a problémák iránt megmutatkozó szellemi és erkölcsi érzékenységben, vagyis a nemzeti sorskérdések felvetésében” látja, s nem azokban az „ideológiai” keretekben, melyet az író azokban az években felvállalt. „Az igazán fontos tapasztalatok és állásfoglalások ugyanis nem a pártpolitikai hovatartozás dimenziójában, hanem ennél jóval mélyebben: a közösségi gondolkodásnak és erkölcsiségnek az emberi személyiség mélyrétegeiben található szintjén jöttek létre” – vallja az irodalomtudós, talán azoknak is, akiket ilyen „prózai kérdések” (éppen önös, személyes érdekeik okán!) nemigen foglalkoztatnak.

A folyóirat köszönti a 85 éves Lehocky Terézt, a 65 éves Tóth Elemért, és a 60 éves Görömbei Andrást. Lehocky Teréz novellával, Tóth Elemér verssel is ünnepli a jeles évfordulót. A szépirodalmi rovatban olvashatjuk többek között Németh István verseit, Duba Gyula regényrészletét, valamint Pereszlényi Sándor A száműzött című elbeszélését. Magyar írók gömöri utazásáról szól Mács József jegyzete, abból az alkalomból, hogy szülőfaluja díszpolgárrá fogadta Tőzsér Árpádot. A Könyvről könyvre rovatban L. Erdélyi Margit A retorikai-stilisztikai alakzatok világa című kiadvánnyal foglalkozik, s közli a lap Vajda Barnabás tanulmányát a pszichoanalitikus irodalom kérdéseiről. Neszméri Tünde tanulmányát is közli a folyóirat, melyben a szerző Závada Pál két regényét, a Jadviga párnája és a Milota címűeket vizsgálta azzal a céllal, hogy kimutassa, a szerelmi és családtörténete mellett miként jelennek meg a kisebbségi lét, nevezetesen a magyarországi szlovákok problémái a regényben. (zsolt)