Eszkimók, sárkányok és politikusok

Legendás előadások követték az első bemutatót: a Három nővérrel, a Platonovval és A revizorral az egész világot bejárta a társulat. Két, nagy tehetségű rendezőegyéniség állt akkor a színház élén: Székely Gábor mint igazgató és Zsámbéki Gábor mint művészeti vezető. Előbbi 1989-ben távozott a színháztól, és rendezőtársa, Zsámbéki Gábor vette át az igazgatói posztot, aki 2011-ig vezette a társulatot. Azóta Máté Gábor ül az igazgatói székben, aki a színház friss évadkönyvében azt írja:

„A mögöttünk álló évek, hónapok nem könnyítették meg a hazai kulturális szereplők életét! A sorozatos járványhullámok, a bezárások majd a szomszédunkban zajló háború, a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti válság nehézségei közepette sokszor idézőjelbe kerülhetett a színház szerepe. Mi ugyanakkor hiszünk abban, és ezen szemlélet mentén indulunk neki a 2022/2023-as évadnak, hogy a színház az ilyen, kihívásokkal teli időben sem veszít társadalmi jelentőségéből.”

Bár a jelenlegi helyzet nem kedvez a felhőtlen ünnepségnek, vélekedik az igazgató, szerény eszközeivel a színház mégis szeretné különlegessé tenni a jubileumi évadot. Ennek jegyében szólalt meg az évadkönyvben Nádasdy Ádám, a neves költő és műfordító, aki évtizedek óta szoros kapcsolatot ápol a Katona József Színházzal, és saját személyes élményei alapján írt a társulat elmúlt négy évtizedéről.

„Elfogult vagyok – jegyzi meg rögtön az elején –, ezt előre kell bocsátanom: nagyon szeretem a Katona József Színházat. Ide készült az első Shakespeare-fordításom, a Szentiván-éji álom, amit Gothár Péter felkérésére csináltam 1994-ben, s abban az évben színre is került. Rám azért is volt érzelmi hatással, mert negyven évvel korábban ugyanezen a színpadon láttam először a Szentivánéjit. A szü- leim hoztak el, hatéves lehettem, koraérett kisfiú. Ezt a színházat akkor mindenki Belvárosinak emlegette, jóllehet már hivatalosan Katonának hívták: 1951-ben szűnt meg Belvárosi Színházként működni (már 1949-ben államosították), innentől a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt.”

A mai Katona József Színház 1982-ben alakult meg rendkívül erős társulattal. Első előadásukkal, A manóval Pozsonyban és Prágában is vendégszerepeltek, az ezt követőkkel pedig világszerte ismert és elismert csapattá váltak.

Az új évad első három premierjét októberben, első bemutatójuk 40. évfordulóján tartják. A nagyszínpadon Székely Kriszta rendezi Ibsen Hedda Gablerét, amelyet 2002-ben ugyanitt Gothár Péter vitt színre Básti Julival a címszerepeben. „Most is egy magas, erős nő lesz Hedda – állapítja meg Nádasdy Ádám –, Jordán Adél.” Székely Kriszta szerint „Hedda Gabler azt gondolja, azt tanulta, hogy ha kifelé minden rendben van, akkor valójában minden rendben is van. Státusz, pénz, komfort. A híresen gyönyörű és élesen okos, már-már tökéletes nő belső lénye tele van titkokkal, repedésekkel, sötét tónusokkal és elfojtásokkal. Amikor egy volt szerelem váratlanul betoppan az életébe, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd a jég.”

Ascher Tamás a Kamrában állítja színpadra Tadeusz Slobodzianek (A mi osztályunk írója) A zseni című darabját, amelyben Sztanyiszlavszkij, a zseniális színházcsináló (Máté Gábor játssza majd a szerepet) huzakodik Sztálinnal, az őrült diktátorral (Fekete Ernő megformálásában). Egy képzelt beszélgetés áll a darab fókuszában. Ahogy Ascher Tamás fogalmaz: „Az idős mester helyzetgyakorlatok sorával oktatja a diktátort, hogyan tűnjön még hatékonyabb önkényúrnak, hogyan keltsen még nagyobb rettegést – s mindezért cserébe néhány művész számára kér kegyelmet, elsősorban Mejerhold számára.”

A Sufniban Jevgenyij Griskovec Tél című darabját Dankó István rendezi Béres Bence, a társulat új tagja főszereplésével.

Máté Gábor ígéri: az idei évad bemutatóival „a minket foglalkoztató kérdések minél szélesebb spektrumát igyekszünk beemelni a színházi térbe.”

Decemberi bemutató lesz a nagyszínpadon Grecsó Krisztián műve, a Tíz eszkimó, amelynek budapesti hősei gazdagok, műveltek, befolyásosak – és boldogtalanok, sőt erkölcstelenek. A Kamrában ugyanekkor a Gerhart Hauptmann drámája alapján készülő Magányos embereket Tarnóczi Jakab viszi színre. „A kísérlet tárgya egy magyar család, illetve négy, önálló életét éppen elkezdő fiatalember néhány nyár végi, feszültségekkel teli napjának érzékletes bemutatása. A történet alapvetően hat ember összezártságából eredő konfliktusainak stációit járja végig” – árulta el a fiatal rendező. Ugyancsak az ő nevéhez kötődik a tavaszra tervezett Istenek alkonya, amelynek organikus része lesz Wagner zenéje, mégsem operát láthatnak a nézők. „Pénz, szex, hatalom és világvége. Sellők, óriások, sárkányok és istenek. A természet kizsákmányolása, egy lány lázadása, egy fiú felnövéstörténete és egy régi világrend pusztulása” – ezt ígéri Tarnóczi Jakab. A Kamrában április második felében Zsótér Sándor a híres lengyel drámaíró, Witkiewicz szférikus tragédiáját, a Vizityúkot állítja színpadra. „Expresszív, szürreális, későbbi fogalommal abszurd darab ez – így a rendező –, miközben teljesen hétköznapi. Könnyed és szellemes, a mélyértelműnek hitt gondolatokat lerántja a földre.”

Pálos Hanna Médeiát játssza majd a Sufniban, ahol Wolfram Lotz, a neves kortárs német szerző darabját, A politikusokat, online színházi előadásként pedig (az eSzínház oldalán) Nádas Péter tragédiáját, a Találkozást tekinthetik meg a nézők. „Azt gondolom, hogy ez az 1979-ben írt darab ma is velünk van, talán ismét, egyre inkább. Van benne minden, ami ma is körülvesz bennünket: kiégés, identitásválság és -keresés, politika meg persze szerelem” – mondja Török Marcell, az előadás rendezője.

Tartalmas és tetszetős a Katona József Színház idei évadkönyve. Dömölky Dániel szép portréival és Kazimir Annamari interjúival hasznos útikalauza lesz a készülő előadásoknak.

A szerző a Vasárnap munkatársa