Ha szokásunkká válik a szabadság

Máté Gábor, a világszerte komoly renoménak örvendő színház igazgatója szerint „a Katona művészi hitvallásának egyik pillére, hogy fiatal színházi alkotóknak biztosít terepet, és minél több kortárs, jellemzően hazai szerző művét dolgozzuk fel a színpadon. Ezen törekvés tekintetében igyekszünk most újabb szintet lépni, s hiszem, hogy a találkozások színházunk állandó alkotógárdája, a remek irodalmi alapanyagok, szövegek, valamint az alkotni akaró kreatív energia között igazán különleges évadot eredményeznek.”

Kilenc ember egyhetes elvonulástörténetét meséli el Tarnóczi Jakab pár nappal ezelőtt bemutatott darabja, a Radical Relax, amelynek ő a rendezője is. Az előadás érdekessége, hogy a színészek a nézők közreműködésével is számolnak. Az „elvonulók” egyike háromszor hét napig ült anélkül, hogy bármit is csinált volna. Ott maradt a semmi közepén. Egyedül. Később aztán megjelentek a többiek. Egyikük puszta kíváncsiságból érkezett, a másik megváltást keresve, a harmadik menekülőben, a negyedik meg csupán azért, hogy elmondhassa: megjöttem végre!

Ugyancsak a Katonában kerül közönség elé december közepén Ferdinand von Schirach Nyílt tárgyalás című tárgyalótermi darabja, amely egy feltételezett szexuális erőszak ügyet vizsgál, annak tükrében pedig a női és férfi társadalmi szerepeket. De szól a metoo mozgalomról, a médianyilvánosság és a magánélet, a jog és az igazság ellentmondásairól is. Nem ítélkezik, és nem szab határt a gondolkodásnak, csupán azt sugallja: ember, gondolkozz el bizonyos dolgokon! Székely Kriszta viszi színpadra a művet mások mellett Elek Ferenc, Fekete Ernő, Ónodi Eszter, Pálmai Anna szerepeltetésével. Vendégként lesz a partnerük Udvaros Dorottya, aki harminc év után tér vissza egykori legendás sikerei színhelyére.

Visszatérő szereplője lesz Carlo Goldoni Egy nyár című vígjátékának is: Borbély Alexandra, aki ikrei születése óta Ascher Tamás rendezésében lép ismét közönség elé. Egy szerelmi négyszög története a darab, két elhibázott viszony komédiája. A négy főhős mellett más párok is részt vesznek a nyaraláson a szerelem megannyi formáját, színét és fonákját megmutatva.

Itt élet címmel a Kamrában is lement az évad első bemutatója Jánossy Lajos tavaly megjelent regényének, az Örök hely és mindenhol idő színpadi változata. Főhőse Pálfy András, akinek életét óvodáskorától főiskolai éveiig követjük, ami a Kádár-rendszer utolsó két évtizede. A darab lélekbe maróan idéz meg egy korszakot, a szocializmus sűrű levegőjétől egészen a rendszerváltásig. Szülők, rokonok, barátok, szerelmek, példaképek portréi alkotják a tablót, amelyből kirajzolódik a rendszerváltást megelőző évek, évtizedek hangulata és a benne élők közérzete. Ezzel együtt kibontakoznak jellegzetes helyek és jellegzetes életutak, túlélési és boldogulási stratégiák, a szabadságkeresés és a megalkuvás különböző módozatai is.

Bagossy Júlia a következő sorokkal ajánlja decemberi rendezését, Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című regényének színpadi változatát: „A jelenben borok, a múltban sörök fogynak. A jelen valós ideje egy bő óra. Szerettem volna kerek történeteket kedvelő rendezői alkatomat a látomásosság és a laza narratíva felé motiválni. Szerettem volna színpadra adaptálni ezt a magyar kisregényt. Hajnóczy Péter írta, aki árva volt, nem végezte el az iskolát, és 38 évesen feladta a szervezete.”

Dohy Balázs közös koncepció alapján Biró Zsombor Auréllal közösen írta 2031 című darabját, amelynek a rendezője is. A tavaszi bemutató elé csak annyit: „A hetedik Orbán-kormány második éve. Gelléry Károly, az Európai Polgár díjas művész, legendás egyetemi tanár és színházigazgató osztálytalálkozóra várja egykori rendező hallgatóit. Budapesten egész éjjel intenzív havazás várható.”

Fiataloké a Sufni idei évadja. Antal Bálint Sárszeg című rendezésének alapjául Kosztolányi Dezső Aranysárkánya szolgált. Az előadás címében szereplő település a bezáruló, szűk világ szinonimája. Fojtogató, fülledt, szigorú település – ahogy az alkotó látja. Az ott élő, ereje teljében levő, jó hírű, közkedvelt pedagógusból, Novák Antalból hitevesztett, megalázott és megkeseredett ember lett. Munkájával fel akarta virágoztatni Sárszeget, végül azonban Sárszeg győz. Ismerős történet? Pedig 1925-ben íródott. Film is készült belőle 1966-ban Ranódy László és Gyöngyössy Imre rendezésében Mensáros László és Bara Margit főszereplésével.

Oana Hodade kolozsvári román színésznő, performer és színpadi szerző Jelenetek a Stuck család életéből című darabját Szilvay Máté állítja színpadra többek között Bán Jánossal és Bodnár Erikával. Három évvel ezelőtt a legjobb új román színpadi szöveg díját nyerte el a darab, amely az elmagányosodás látlelete. Egy nő vásárol magának egy fotógyűjteményt a kolozsvári ócskapiacon. A képeken egy család élete: ünnepségek, közös nyaralások valamikor az ötvenes-hatvanas évek Romániájában. Lassanként elkezdi felismerni a képek visszatérő szereplőit, rejtett összefüggéseket fedez fel. Aztán elnevezi a szereplőket. Elképzeli, mit mondanak magukról. Egy idő után úgy érzi, már mindenkit elég jól ismer közülük, kivéve egyet. Milyen is lehet Janus Stuck, az apa, aki a fényképezőgép másik oldalán áll? A fő kérdés azonban az, hogy vajon mit akar elmesélni magáról a képek által?

Virginia Woolf a következőket írta 1928-ban Saját szoba című esszéje elé: „…Ha még száz évig élünk, és meglesz az évi ötszáz fontunk meg a saját szobánk, ha szokásunkká válik a szabadság és a bátorság, hogy azt írjuk, amit gondolunk, ha szembe merünk nézni azzal a ténnyel, mert tény, hogy nincsenek oltalmazó karok, amelyekbe belekapaszkodhatunk, hanem egyedül megyünk, és hogy nemcsak a férfiak és a nők világához van közünk, hanem a valóság világához is – akkor eljön az alkalom, hogy a halott költő, Shakespeare nővére újra felöltse testét, melyet már annyiszor le kellett vetnie.” Ez alapján rendezi meg jövő tavasszal Fodor Orsolya Saját (?) szoba című előadását Rezes Judittal a főszerepben.

Magas színvonalú művészi munkával születnek előadások a Katona József Színházban. Úgy, mint az elmúlt években, évtizedekben, a társulat 1982-es megalapítása óta. Máté Gábor az évad végén befejezi főigazgatói munkáját. Több mint tíz évet töltött a társulat élén, sikeresen megőrizve a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor által alapított színház szellemiségét. Vajon milyen irányt vesz e páratlan csapat a következő (egyelőre ki nem nevezett) igazgató irányítása alatt?

A szerző a Vasárnap munkatársa