Élményadó képek lenyomata

Mindazon művészetet kedvelők, akik idén januárban és februárban betévednek, betévedtek a losonci Nógrádi Galéria kiállítótermeibe, a szlovákiai magyar képzőművészet egyfajta metszetét, amint a kiállítás katalógusában olvasható, fiatal képzőművészek kiállítását láthatják.

Szabó Ottó Tessék belépni című térgrafikája Kovács Ágnes felvételeiJó érzés tudni a magamfajta negyven felé ballagónak, hogy még az ötven felé ballagókat is fiatalnak minősítik, bár tapasztalataim szerint ilyen korban már érett alkotói korszakok után is szokott lenni a művészettel foglalkozó ember. Nem vagyok művészettörténész, csupán néző, kicsit kritikusabb szemmel, nyitottan mindenre, ami szép, új, sokat mondó. Amit leírok, az személyes meglátás, élményadó képek lenyomata vagy az élmény hiányának kiáltása. Ferdics Béla üvegvitrázsai és azok vázlatrajzai biztos, hogy mindenkiben maradandó nyomot hagynak. Játékosan mélyek és mélyen játékosak, sík, tér, szín és az üveg anyagában rejlő ezernyi lehetőség szinte maximális kihasználásával készült művek. Az ő vitrázsai egyszerre lehetnek festmények, szobrok, térplasztikák, de aki csupán együtt szeretne élni a Ferdics alkotta tárgyakkal, az is megtalálja magának a bennük rejlő szépséget. Jó sugárzású, a néző szemét odavonzó alkotásait a kiállító csoporton belül a legkiemelkedőbb alkotások közé sorolnám, de mivel a többi művész nem használta ezt a technikát, inkább úgy fogalmaznék, hogy Ferdics Béla vitrázsaival szeretnék együtt élni. Emberléptékű, törékenységet örökkévalósággá váltani kívánó művek Ferdics Béla munkái. Ha mindazon terveket megvalósítja, amelyeknek vázlatait erre a kiállításra elhozta, csodálatos, egységes és mégis különböző vitrázsaival jó lenne találkozni egy önálló kiállításon is. Fodor Kata, aki otthon van Losoncon, a maga érzékeny és hullámzó nőiességével festett képeivel többször bemutatkozott már szülővárosában. Mindig sikere volt, ahogy mostani képei sem okoznak csalódást. Kombinált technikáival megfogalmazott képein a nő énkeresésének képvilágát, a színekre bontott és formákkal ismét összemosott szétesni készülő világot menti papírra, vászonra. A losonci közönség most már az újabb művekkel való itthoni jelentkezésére vár. Gály Kata kiegyensúlyozott, finom szín- és képvilágából hozott egy parányi metszetet. Kiegyensúlyozott, de nyugtalan, saját kereteit bontani, valami újat, valami mást megfogalmazni kívánó útján készült művei egyszerre nyugtatóak és nyugtalanítóak. Részleteiben szinte leheletfinom ecsetkarcolások váltakoznak szikár, erős, merev vonalakkal, egyszerre építve és rombolva. Visszatükröző aranylemezkéi akár a pompáját ünneplő, magát pusztító civilizáció tükreiként is működhetnének. A kiállításon látható alkotásai előtt érdemes hosszasabban időzni és keresni, várni a visszatükröződést. Kosziba Klaudia munkáiból láthatóan és érezhetően a síkból a térbe való áttörés technikáinak próbálása, a formákká érlelt síkból kilépő színekkel való érdekes és figyelemre méltó kísérletezés szándéka és az alkotás adta öröm sugárzik. Nagy műgonddal készült képei egy új megfogalmazás előfutárai. Kosziba Klaudia termékenyen alkotó időszakában, úgy látszik, megtalált egy olyan formabontó önkifejezési technikát, amelys figyelemreméltó művek születését jelzi előre. Lukács Zsolt kísérletező kedvének nincs határa. Tus és színek, antropomorf és nonfiguratív elemek váltakozása, nyitás, keresés a belső utakon. Hatások, amelyeket kap és ad egyszerre. Lezser, de pontos, könnyed, mégsem könnyű. Nyers, kiáltó színek közé tizedmilliméternyi tusvonások csempészik be a formákat. Jó és érdekes úton jár a művész, de ez az út is – mint minden alkotói pálya – csapdákkal teli, ezeket igyekszik Lukács Zsolt kikerülni és töretlen ívűvé tenni a festmények, alkotások szellemi vonalát. Matuštík Munk Kyra kisméretű, igen komor és visszafogott színvilágú képeivel nézőként sokáig viaskodtam. Sokan lefitymálóan mentek el mellettük, nekem minden ellenvéleménnyel szemben olyan érzésem van ezekről a képekről, hogy a művész útkeresésének lenyomatai. A semmi fojtogató karjai előli menekvés, a magányba zárkózottság, a kitörni vágyás érzésfolyamának képi lenyomatai, termékeny válság, amelynek robbanásszerű eredményét várom. Feléledő formákat és színeket. Itt és most a tompa és érces kékek, a morcos zöldek és a kibuggyanni vágyó formák lenyomata látható. Rácz Noémi munkái olyan bentről építkező, érintésre buzdító munkák, amelyek a mindennapos illusztrátori munka mellett születtek mint az önmegvalósítás állomásainak mutatói. Ezek a képek a független, önálló személyiség számára elfogadhatatlan kereteket feszítik, törik széjjel. Az emberi kéz mint teremtő és érinteni, simogatni vágyó, szinte önállóságra törekedő lény kel éltre rajtuk. Erős, pontosan lehatárolt színek, közöttük finom, határozott tusvonalakkal, halvány árnyékokkal és szimbólumokkal, amelyek rendszeréhez mindenkinek saját magának kell kódot találnia. Erős képiség, erős érzelmekkel. Remák Bélának ezen a kiállításon megmutatott munkái az ígéret művei. Pontosságot, alázatot sejtetnek, egyéni útkeresést, amelynek folyamatába betekintést nyerhetünk. Remák szinte fénykép minőségű ceruzarajzai a mesterségbeli tudást előlegezik meg, a művész visszafogottsága, a még rengeteg, feldolgozatlan külső hatás ellen való küzdelem szülte képek azonban már egy kifejezetten érdekes művészpálya ívelésének kezdetét mutatják. Szabó Ottó munkáit eddig sem nagyon lehetett behatárolnom. Arcok, testek, amelyek a semmiben vagy a végtelenben lebegnek, keretük latin szöveg, idézetek Szent Ágoston leveleiből és szavak, csak szavak. Szabó Ottó képeit nem kell megfejteni. Nem arra szánja őket. Csak fest, mert számára az a legtermészetesebb. Beszélni nem akar, szavakat fest, igéket, teremt és pusztít, öl és ölel. Döbbenetes élményeket ad. Sugároznak a képei, vonzzák a szemet, vissza-visszapattan a tekintet egy-egy részlet, egy-egy vonal befejezésének keresésére. Nála is érezhető, hogy kevés már neki a sík. Ki akar törni a térbe. Vagy bele akar szakadni a végtelenbe. Képeinek olyan mélysége van, ami merülésre buzdít. Szabó Ottó kísérletező kedvében a teret is megfogta és megröptette ezen a kiállításon, amelyen egy önálló térgrafika ősbemutatójára is sor került. A Tessék belépni című térgrafika általam soha nem tapasztalt világnyitás. Teremtés, mert átlépést jelent síkból a térbe. Dimenziók halmaza, mert egyszerre sík, tér, idő és fény-árnyék. Élni lehet benne. Észrevenni az embert, a világot, a lovakat, galambokat, virágokat, istent és ördögöt. Aki megteheti, lépjen be ebbe a képbe. Próbáljon meg maga is részévé válni és ezáltal is megismerkedni ezzel a világgal. Aki Losoncon jár, ne hagyja ki ezúttal a Nógrádi Galériát a megtekintendő látványosságok közül.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?