Elhunyt Gion Nándor

Budapest. Életének 62. évében elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író, a József Attila- és Babérkoszorú-díjas alkotót tegnap érte a halál, temetéséről később intézkednek – tudatta a Magyar ĺrószövetség az MTI-vel.

A vajdasági magyar prózaírás kiemelkedő alakja 1941-ben született a magyarlakta Szenttamáson (Srbobran).

A szerbek, horvátok, svábok és zsidók alkotta közösségben magyar gyerekként korán megtanulta a más népek iránti toleranciát; tizennégy regénye közül a legsikeresebbek a szerbiai területen élő népek XX. századi sorsáról szólnak.

Műveinek nagyobb része több nyelven jelent meg, hat regényéből film, tévéjáték is készült.

Gion Nándor 1963-ban végezte el az Újvidéki (Novi Sad-i) Egyetem magyar irodalom szakát, 1963 és 1983 között újságíróként, 1983-tól 1985-ig az Újvidéki Színház igazgatójaként dolgozott, 1985-től az Újvidéki Rádióban főszerkesztői posztot töltött be. 1979 és 1982 között a Vajdasági Magyar ĺróegyesület elnöke volt.

A vajdasági magyarok éveken át tartó bizonytalan helyzete miatt 1992-ben Magyarországra költözött.

Első, 1968-as regénye a korosztály-problémát kifejező Kétéltűek a barlangban volt. Második – Testvérem, Joáb című – regényében (1969) igazi írói erényévé vált a mesemondás.

Társadalomkritikai élű ironikus regények és egy novellagyűjtemény-kötet után 1973-ban adta ki fontos művét, a Virágos katonát.

A könyvet (Rózsaméz és Ez a nap a miénk című két újabb könyvvel) trilógiává bővítette; és Latroknak is játszott címmel 1999-ben jelentette meg Budapesten. A kritikusok szerint ezzel a később megfilmesített remekművel Gion Nándor az álmok és a realitás különös együttélését mutatta meg.

Népszerűek ifjúsági regényei, több ilyen témájú művéből szerb és magyar ifjúsági filmek készültek; Sára Sándor rendezővel 1996-ban Magyarországon együtt készítették A vád című filmet.

Legrangosabb irodalmi kitüntetései között szerepel a jugoszláviai Híd-díj (1973), a József Attila-díj (1988), a Soros-életműdíj (1993) és a Márai Sándor-díj (1998).

A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetést 2000-ben vehette át, ugyanabban az évben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta.