Elhunyt a legnagyobb albán író

Első regénye, A halott hadsereg tábornoka 1963-ban jelent meg, az Enver Hodzsa által vezetett kommunista vezetés uralkodása idején. A kegyetlen kultúrcenzúrát úgy tudta kicselezni, hogy sokáig virágnyelven, a sorok között fogalmazott meg üzeneteket, azaz a hatalom nem tudott belekötni novelláiba és regényeibe. Egy idő után azonban elege lett: 1990-ben Franciaországban kapott politikai menedékjogot. Két év múlva pedig már ismét Tiranában volt, mivel az ország kivívta szabadságát. Franciául is elkezdett írni, később felváltva lakott Párizsban és Tiranában. Interjúiban többször hangsúlyozta, hogy nem foglalkozik a politikával és nem kíván politikai színezetű író lenni. Ennek ellenére szinte minden művében jelen van a lázadás a hatalom ellen.  

2005-ben neki ítélték az első nemzetközi Booker-díjat, amelyet a világ legjobb íróinak jutalmazására hoztak létre. Könyveit negyvennél több nyelvre fordították le. Magyarul megjelent művei: A halott hadsereg tábornoka (Európa, 1972), A fellegvár (Zrínyi, 1982), A piramis (Holnap, 1994), Kettétört április (Ulpius-ház, 2000), A háromlyukú híd (Ulpius-ház, 2001), Az Álmok Palotája (Ulpius-ház, 2003).

Tavalyi tiranai látogatásakor Emmanuel Macron francia elnök a Becsületrend főtiszti fokozatával tüntette ki. Ismail Kadare több mint 80 regényt írt, emellett színdarabokat, forgatókönyveket, verseket és esszéket is.