Ej dzsavale, romale!

Nevezett úriember, szerény véleményem szerint Cinka Panna után a gömöri muzsikusok második számú gyöngyszeme egyszer, figyelmesen végighallgatva a pelsőci Korona vendéglő udvarában rögtönzött, cigány népzenei elemekkel gazdagon tűzdelt gitárelőadásomat, ekképp szólt hozzám: „Haljak meg csávókám, vagy fél liter rum, de úgy pengetsz, hogy ha most cigány lennél, megölelnélek!...” Mivel pedig az ő szavára akkoriban még a bíró is adott, „tiszteletbeli cigánnyá” avanzsáltam.

Évekig nem tudtam mit kezdeni a címemmel; barátaim viszont anynyira ragaszkodtak hozzá, hogy – bosszantásomra – le is fordították. „Államnyelvül” pedig már elég hülyén hangzott. „Čestný Cigán” – élcelődtek velem, hozzáfűzve, hogy mint egyedülit az egész országban, ki kellene engem rakni a kirakatba.

Később rövid, ámde annál viharosabb tanítói pályafutásom során szintén Gömör multietnikus közege tanított meg arra, hogy – az előítéletekkel ellentétben – az alapvető különbség nem a gyerekek bőrszíne és értelmi szintje között van, hanem abban, hogy ki milyen előfeltételekkel fut neki a világnak... ha értik, mire gondolok. Akár én is lehetnék írástudatlan, lehetnék az a Horvát Dzsoki, aki hétévesen nem tudja megkülönböztetni az alapszíneket, a ceruzáról pedig elhiszi, hogy azt meg kell enni – de nem vagyok ilyen. Egyszerűen azért nem, mert nem a faluszéli bádogkunyhó homályában néztem szemközt első ízben Isten szép napfényével.

Azóta fordult a kocka, s a kirakatba kitevés – mint már annyiszor – most az országot fenyegeti; természetesen ismét a romák kapcsán.

Néhány hónappal ezelőtt a független nyugati sajtó (mely a közép-kelet-európai kérdéseket illetően – hogy is mondjam csak – eléggé „alultájékozott”) szintén független nyugati emberi jogi szervezete felröppentette a nagy hírt: Szlovákiában roma nőket sterilizáltak, mégpedig az előzetes beleegyezésük nélkül!

Új a nap alatt? Nem hinném. A kedves Olvasók zöme – de főképp a szülészetet legalább egy alkalommal megjárt hölgyek – bizonyára az esetek sokaságát tudnák felhozni például. Olyan eseteket, amikor szembesülniük kellett a kórházakban (is) dívó cigánygyűlölettel.

Bizonyára arról is sokan tudnak, hogy erőszakos sterilizáció valóban történt, mint ahogy az sem légből kapott híresztelés, hogy a roma nők komoly pénzösszegeket vehettek fel, ha bizonyos számú gyermek megszülését követően hagyták elvégezni magukon a beavatkozást. „Rövidesen úgyis ők lesznek a többség” – vontuk meg a vállunkat a hír hallatán, és az élet ment tovább.

Nos, én már kezdtem abban bízni, hogy a társadalom végre kinövi az előítéleteket, amelyek csak arra jók, hogy megnehezítsék az amúgy legegyszerűbb dolgokat is. Azt hittem, megszűnik végre a másságtól való félelem és rettegés, mely a vak gyűlölet melegágya. Meg még sok mindent hittem – hiába.

Az orvosok, Hippokratész felkent követői végre kezdik beismerni bűneiket, melyek száma nem kevés.

Kormányunk végre kezdi belátni, hogy jobban oda kell figyelni a romakérdés megoldására, a szociális háló működésére, és még sok mindenre.

A romák is kezdenek rájönni, hogy tanulatlanul soha nem fogják tudni kihasználni az Európai Unió nyújtotta számtalan lehetőséget, úgy is mint: alapok, fejlesztési programok. Ha egyszer minden elkezd „színelni”, lehet, hogy cseperedő gyermekeink egy jobb, de legalábbis előítéletektől mentes világban élhetnek majd.

Megvárom a végkifejletet; azt azonban már eldöntöttük Dezsi – polgári nevén Lakatos Andor – nevű, „szinténzenész” barátommal, hogy ha az erőszakos sterilizációk kapcsán valaha csak egyetlen embert is bíróság elé állítanak, mondjuk, az emberi jogok durva megsértése miatt, dalt írunk majd „A több ezer meg nem született gyermekhez” címmel. Ahogy én magunkat ismerem, még bukott eurohimnuszunknál is bődületesebb lesz! Azt persze nem írjuk bele, hogy milyen színű és szagú gyerekekről van szó (elvégre nem vagyunk mi rasszisták!), mint ahogy azt sem, hogy e kies tájakon „más” közösséget is tizedeltek már meg – teszem azt, deportálás útján.

Ha – a Kalevala állítása szerint – igaz, hogy a dalnak hatalma van, remélem, ettől felébredünk végre...