Kultúra

Egy elfeledett mester portalanítása

Irodalmi sikersztoriként harangozza be a Reakció Kiadó Tolnai Lajos, a magyar modernség előfutára regényének megjelenését.
ÚJ SZÓ ONLINE

2019. január 6. 14:22

Tolnai

A hangzatos ismertetés nem túlzás: szinte példa nélküli az, hogy egy 19. század második felének irodalmához tartozó regényt napjainkban adnak ki először.

Egy fiatal lány, akiről mit sem tudni azon kívül, hogy masnival van összefogva a haja, a nyakában pedig feszület lóg. Nem tudni a nevét, az életkorát, mivel az őt ábrázoló felvétel a Fortepan fotóarchívum egyik, a keletkezési körülmények pontos rögzítését nélkülöző alkotása. A fotó 1911-ben készült, így megbarnulása-megsárgulása szervesen illeszkedik hozzá. Mindenesetre már egy ideje számtalan könyvesboltból visszanéz az olvasóra, ugyanis Tolnai Lajos Új föld, új szerencse című kötetét háromezer példányban ezzel a képmással adták ki a közelmúltban.


Új föld, új szerencse

Ugyancsak a századvég-századelő hangulatát idézi maga a teljes könyvborító (alapul vették Tolnai 1880-as és 1890-es években megjelent regényeinek igényes borítóit), amelyre a könyvkiadó ráhelyezett egy vörös papírszalagot, amely szerelmet, politikát, botrányt kínál az olvasónak. És leginkább: irodalmi csemegét, hiszen a Tolnai-regénynek ez az első kiadása. A 19. században népszerűek voltak a tárcaregények, amelyek folytatásokban jelentek meg a kor folyóirataiban (részben azért, mert még az 1880-as években is költséges és időigényes volt a könyvpiacra dobni egy-egy új kötetet). Számtalan Jókai-regény a Pesti Napló hasábjain, folytatásos közlésként jelent meg. És ezek a tárcaregényként publikált, később kötetformában kanonizált munkák olyannyira népszerűnek bizonyultak, hogy szerzőjüket egy csapásra az írott szó világának sztárjává, vagyis professzionálisan dolgozó, napi penzumot teljesítő, ezért pedig tisztességes honoráriummal díjazott, sokak által ismert íróvá tették. Jókai mellett Mikszáth, Krúdy, Cholnoky és még sok tollforgató a tárcarovatokban talált helyet novelláinak, regényrészleteinek – Tolnai Lajos, a kiegyezéskori irodalom üstököse hasonlóan járt el. Erről árulkodik az Új föld, új szerencse, amely két folytatásban – előbb 1888-ban, utóbb 1890-ben – látott napvilágot a Pesti Naplóban, írja a kötet előszavában Hites Sándor irodalomtörténész.

A könyv azonban nem csak a kisregény kötetformájú ősdebütálása, két tárcanovellát is tartalmaz. A vezető epika az 1880-as években, a Népliget és az Orczy tér között felhúzott Tisztviselőtelep nevű városrészhez kapcsolódik, ugyanis a cselekmény jószerivel a telep felhúzása körül, „újtelepes” szereplőket bemutatva játszódik. Az utókor számára pesszimistának és bohémnek tűnő Tolnai pedig nem bánt kesztyűs kézzel a kortársaival: nepotizmust, simlit, mutyit, házasságtörést, züllöttséget is megírt ebben a fikciós, de valóságelemekből építkező munkában. Ez a kitárulkozó őszinteség – érthető módon – nem tetszett a korabeli tisztviselőtelepi olvasóknak, de a modern befogadónak sem, hiszen néhány tisztviselőtelepi lakos a kötetbemutatón kérdőre vonta a regény igazságértékét, megjelenésének indokoltságát. Az egykorú közhangulatot érzékelteti a két mellékelt írás, amelyek közül a Nem fog megjelenni! című azt a pillanatot örökíti meg, amikor az alapvetően gyári munkások által lakott terület küldöttséget bocsát egy újság főszerkesztőjéhez annak érdekében, hogy ne közöljék a rájuk rossz fényt vető művet. Az egyik figura, aki mindenre elszánt intrikus-uzsorásként a láthatatlan szálakat mozgatja, A telep angyala című, másik mellékelt Tolnai-novellában is feltűnik – cseppet sem a véletlen folytán, hiszen a szereplő mögött annak a Kaiser Nándor vállalkozónak az alakját kell keresni, akinek elsőként húztak fel házat a Tisztviselőtelepen, az Orczy út 32. házszám alatt.

Ennélfogva teljesen nyilvánvaló, hogy a Tolnai-kötet erősen kötődik a józsefvárosi helyszínhez, ez pedig valamennyire unikális, hiszen Gaál Mózes írónak, a Tisztviselőtelepi Főgimnázium igazgatójának Huszonöt év címmel írt, a telep első negyedszázadát bemutató munkája mellett kevés irodalmi-társadalomtörténeti alkotás foglalkozik ezzel a városrésszel. Szálinger Balázs költőnek a kötetbemutatón elhangzott szavai szerint az Új föld, új szerencse leginkább a lokálpatriotizmus felől olvasható, de irodalmi értékei, habár messze nem ez a legjobb Tolnai-munka, elvitathatatlanok. „Írója nem tudott fontos, jelentős, nagy szerzővé válni, de a fontos írók tudtak róla, inspirálta őket. Móricz az 1940-es években a legnagyobb magyar regényírót látta benne. Ugyanakkor feledésre ítéltetése máig nem sokat változott, például az egyetemi oktatásban sem esik róla szó” – állítja a Hévíz irodalmi folyóirat korábbi főszerkesztője. Az idén létrehozott Reakció Kiadó sem azért adta ki a regényt, mert az irodalmi kánonalkotáson szeretne változtatni, hanem azért, mert Balogh Ákos Gergely, a kiadó alapító-vezetője, a Mandiner blog korábbi főszerkesztője a Tisztviselőtelepre költözött, és a városrésszel foglalkozó szövegek után kutatva említést talált a műre. Eleinte könyvformában, antikváriumokban próbálta fellelni a citált Tolnai-kötetet, de miután rájött, hogy ez logikai lehetetlenség, hiszen a regény csak folyóiratközlésként jelent meg, a Pesti Napló vonatkozó lapszámait tanulmányozta át az Országos Széchényi Könyvtárban. Ugyanakkor évek óta nála parkolt Demkó Attila biztonságpolitikai szakember Máglyatűz című, David Autere szerzői név alatt publikált, székelyföldi autonómiatörekvéseket magába foglaló világpolitikai krimije, amelynek nem talált kiadót. Végül a kézirat és az újságban közölt regény megjelentetése miatt hívta életre a könyvkiadót, amelynek nevét a korábban általa szerkesztett, azonos című újkonzervatív politikai újság elnevezéséből kölcsönözte.

A könyvbemutatón felmerült annak kérdése is, hogy idézhet-e elő bármiféle változást a regénymegjelenés a Tolnai-recepcióban. Hites Sándor szerint nem hozhat áttörést az egyszeri megjelenés, viszont egy Tolnai-életműsorozat kiadása nemcsak szép kihívás és gesztus, hanem figyelemfelkeltő és olvasócsalogató lépés lenne. Az elsősorban József Attila-kutatóként jegyzett Németh G. Béla azon kevés modern kori irodalomtörténészek egyike volt, akik méltányolták Tolnai Lajos tehetségét, világított rá. „Elvetélt, de nagyon jelentős tehetségnek tartotta. Úgy vélte, mindenféle okok – egyebek mellett művelődésének korlátai – közrejátszottak abban, hogy nem tudta kifutni azt a pályát, amelyet a tehetsége lehetővé tett volna számára” – tette hozzá. Az előző rendszerben voltak Tolnai-szövegkiadások, életműsorozat is megjelent, de ezek részleges munkák voltak, amelyek olyannyira nem betonozták be a szerepét az irodalomtörténetben, hogy sem az 1960-as években, Sőtér István szerkesztésében megjelent A magyar irodalom története című hatkötetes irodalomtörténeti lexikonban, sem két újabb irodalomtörténeti összefoglalásban (egyik Szegedy-Maszák Mihály szerkesztése, A magyar irodalom történetei, a másik Gintli Tiboré, Magyar irodalom címmel) nem említik. De Balogh Ákos Gergely is bevallja a közönség előtt, felnőttkorában is sokáig csupán egy homályos utcanévtáblát idézett fel benne a Tolnai vezetéknév. A szélesebb körű megismertetésén most éppen ő fog változtatni. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban őrzött, 1891-ben készített tisztviselőtelepi térkép fakszimile újranyomása a könyv melléklete, ez a széthajtogatható míves munka pedig földrajzilag segítheti az olvasó tájékozódását.

Navarrai Mészáros Márton

Ki volt Tolnai Lajos?

Hagymássy Lajos néven a Tolna megyei Györkönyben született 1837-ben, abban az évben, amikor Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné is világra jött, és amikor útjára indult az Athenaeum, Bajza József folyóirata. Középiskolai tanulmányait a nagykőrösi református főgimnáziumban, Arany János tanítványaként végezte. Pesten elvégezte a református papnevelőt, de a papi karrier helyett a pesti református főgimnázium magyar, latin és görög irodalom szakos tanára lett. Idővel férj és édesapa vált belőle, ezzel párhuzamosan megnőttek az anyagi terhei, így kénytelen volt rábólintani arra a jól fizető marosvásárhelyi lelkészi állásra, amelyet felkínáltak neki. Ekkoriban indult el a szépirodalmi pályán: kezdetben költőként ismertette meg magát, Tolnai Lajos költeményei című, 1865-ös kötetét Arany Jánosnak ajánlotta. A nemzet költője viszont nem tartotta jelentős lírikusnak, az utókor is pusztán Arany-epigonként tekint rá. A regények és elbeszélések felé fordult, kedvelt irodalmi témája a dzsentrik kritizálása volt. 1879-ben a kolozsvári egyetemen bölcseleti doktorrá avatták, majd a pesti egyetem magántanárt csinált belőle. 1884-ben lemondott a lelkészi állásáról (a híresztelések szerint olyannyira ostorozta híveit, hogy revolver lapult a zsebében, ha a szószékre lépett), visszaköltözött az egyesített fővárosba. Ferencváros polgári iskolájában tanított, előbb óraadóként, utóbb igazgatóként, számtalan lapba publikált rengeteg eltérő műfajú írást. Legjobban sikerült művei között tartják számon A báróné ténsasszony (1882), továbbá A polgármester úr (1885) című regényeit. Életéről a Sötét világ című, eleinte a Képes Családi Lapokban folytatásokban közölt, majd a századvégen megjelent memoárban számolt be. Az Új föld, új szerencse című regényben megörökített Tisztviselőtelep egyik első lakója volt. 1902-ben, hatvanöt évesen hunyt el, halála alkalmából Ady Endre, a későbbi költő a Nagyváradi Naplóban „agyonhajszolt vadként” jellemezte. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
adóhivatal

Milliárdokat veszítünk az adócsalók miatt

NAKA

Anyagyilkosságot akadályozott meg Köbölkúton a NAKA

Marco Rossi

Felejthetetlen nappalok, álmatlan éjszakák

szlovákok

A kishitűség diadala

galeria

Galéria: Te hallottad gyerekkorodban ezeket a tévhiteket? Vajon mennyiben igazak?

vatikan

Pókember látogatta meg Ferenc pápát

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.