„Égesd el az összeset!”

A sokat vitatott hagyaték Talia Kopelman-Pardo bíró döntése szerint az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába került, a könyvtár igazgatója pedig megerősítette, hogy közzéteszi és kiadja a mintegy tízezer oldalból álló szöveget, beleértve Kafka jegyzetfüzetét, mely online is megtekinthető lesz.

Kafka halálának évében, 1924-ben Max Brodra bízta az iratokat, azzal a kéréssel, hogy égesse el az összeset. Brod ehelyett a fennmaradt írásokból válogatva kiadta barátja műveit, melyeknek köszönhetően Kafka a 20. század egyik legjelentősebb írójává vált. A hagyaték nagy része azonban máig nem került publikálásra, ebben nyilvánvalóan az is közrejátszott, hogy Brod, bőröndjében Franz Kafka szövegeivel, 1939-ben Palesztinába menekült. Halálakor titkárnője, Esther Hoffera hagyta az iratokat, melyek többek közt Brod naplóját, valamint Kafka jegyzetfüzetét és leveleit is tartalmazták. Ezen szövegek némelyikét Hoffe eladta, más részüket a 2007-ben bekövetkezett halála előtt lányának adta. Ezek után a megmaradt hagyaték a Német Irodalmi Archívumba került, ahonnan Kopelman-Pardo bíró döntése alapján és Brod végakaratának értelmében vissza kell kerülnie Izraelbe. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatója, Oren Weinberg üdvözölte a döntést, és kijelentette, hogy – részint Max Brod kívánságának eleget téve, aki minél nagyobb nyilvánosság elé kívánta tárni barátja írásait – a hagyatékot online is közzéteszik a világ számára.

Aviad Stollman, a könyvtár Judaika részlegének kurátora így nyilatkozott: „Ezeket a dokumentumokat több, mint negyven éve homály fedi, elégedettek vagyunk, hogy végre elérhetőek és tanulmányozhatóak. Tekintettel a könyvtárunk szerepére, amely az izraeli kulturális kincsek összegzésére, megőrzősére és nyilvánossá tételére hivatott, úgy véljük, hatalmas eredményt értünk el.”

A történet ezzel azonban nem ért véget, hiszen Eva Hoffe, Esther Hoffe lánya kijelentette, fellebbezni fog a döntés ellen.

A Kafka-szakértők egyelőre óvatosságra intenek. „Mindenképpen jó hír, hogy ezek az iratok nyilvánossá váltak. Ameddig azok online is elérhetőek, nem igazán számít, hogy pontosan mely országban őrzik őket” – mondta Ritchie Robertson, az Oxford Unviersity professzora. „Másokkal egyetértésben magam is kétlem, hogy igen jelentős Kafka-szövegek kerülnének elő, de a héber jegyzetfüzetei legalább többet árulnak el nekünk nyelvtanulmányairól. Max Brod naplóját viszont nagy érdeklődés fogja övezni. Annak köszönhetően talán többet tudhatunk meg Kafkáról (habár Brod nagyon sokat idézett belőle Franz Kafkáról írt önéletrajzában), de arról mindenképpen, hogy milyen intellektuális légkör uralkodott a huszadik század eleji Prágában, ahol Kafka is élt.”

Will Self, az ismert író és publicista (The New York Times) azonban kevésbé izgatott, szerinte ugyanis csupán arra lesznek jók a szövegek, hogy még több olvasatlan és olvashatatlan doktori disszertáció készüljön. Self úgy véli, hogy Max Bord szándéka az volt, hogy Kafkát cionista szentként ábrázolja, az izraeli állam pedig a papírok birtoklásával alapot szolgáltat ennek a hamis elképzelésnek.
 

HORVÁTH GERGŐ