De hová még?

Ferdinandy György Mélyebbre című kötetében, amelyet Elbeszélések, jegyzetek alcímmel jegyez, megfogadta egykori kritikusa, Kanters úr tanácsát, s most már az élet legmélyebb bugyraiba ás.

Háromszáz oldalnyi szikrázóan éles szöveghalmaz. Olykor aktuálpolitikai ihletés, máskor személyes érintettség okán megírt sorok. Témák, amelyek foglalkoztatták és foglalkoztatják: forradalom, kiábrándultság, szerelem és halál. Bátorság, kemény önismeret, mindenen túli és mindenek feletti látószög. Mindezekkel bír is Ferdinandy, aki szerintem monotematikus író: minden írásában ott van 1956 érzete. A gyökértelenség, elveszettség, kiszolgáltatottság, a fiatalság elvesztésének élménye. Hamiskás romantikától mentesen. Filmszerűen pergő írásokban.

A mérhetetlenül fontos apai szerep, apja elvesztésének, saját apaszerepének tragédiái. Az anya alakja, akit nem avat szentté, ő a legszeretettebb személy. Feleség-feleségek, szeretők és barátok, minden fájdalommal együtt kerülnek bele történeteibe. Még sincs egyetlen vádló, bántó szó vagy sértődöttségre utaló jel.

Valamiféle reális, a legapróbb részletekig átgondolt és megkomponált világról írna Ferdinandy, amiben soha nem lehetett része. Arról írna, fölösleges és értelmetlen dolog a tervezés és a komponálás. A fátum, a sors – amelyről azt hisszük, hogy képesek vagyunk irányítani – mindig beleszól. Átrendezi a tervezett helyszínt, kicseréli a szereplőket, megváltoztatja a mondatok értelmét, előjelét, módját, idejét. És alaposan átformálja az érzelmeket.

A Magyar Napló kiadásában 2013-ban megjelent Mélyebbre című kötet egyfajta keresztmetszetét mutatja Ferdinandy írásművészetének. A kisregény léptékű Egy másik élet és a Tizenhárom novella mellett Emlékszilánkok egészítik ki a kötetet. A „kisregény” igazi ferdinandys írás, a tizenhárom novellában sok helyen megcsillan egy kis mikszáthi humor, amerikai gellerrel, és nagyon őszinte, nagyon tiszta vallomások is bekerültek ebbe a válogatásba. Ziláltabbnak tűnnek az Emlékszilánkok, ebben tényleg csak merít az emlékezetből vagy a jelenből. Olykor csak valamilyen személyes elkötelezettségből, gesztusból fakad az ihlet. Azt viszont még ilyenkor is Ferdinandy javára kell írnom, hogy véleménye mindig tiszta, egyértelmű és világos.

Ferdinandy György: Mélyebbre, Magyar Napló 2013.

Értékelés: llllllllmm