CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL

Viselje a szemüveget

Nem vagyok kancsal jeligére: „Életemben először voltam szemorvosnál kivizsgáláson, és nagyon elcsodálkoztam, amikor azt állította, hogy szemtengelyferdülésem van, mert eddig még nem vettem észre, hogy kancsal volnék. Szemüveget is felírt, de még nem váltottam ki. Segít a szemüveg ezen a betegségen?”

Éppúgy, mint szemorvosa, én sem gondolom, hogy Ön kancsalít, ugyanis a szemtengelyferdülés vagy asztigmia nem kancsalságot jelent, hanem fénytöréshibát. Az Ön szeme a párhuzamos sugarakat nem tudja egy pontban összegyűjteni, csak gyűjtővonalakban képes egyesíteni, ezért Ön a vonalat árnyaltan, kontúrosan látja. Ennek az az oka, hogy a szem törőközegei közül elsősorban a szaruhártya, néha a lencse felszíne valamely átmérő irányában domborúbb, mint a vele merőleges átmérőben, vagyis nem gömbfelszínű, hanem hordó alakú. A szabályos asztigmia veleszületett és öröklődő fénytörési hiba. A kismértékű szemtengelyferdülés rendkívül gyakori. A szaruhártya hegesedése, kúszóhártya, jégárpa vagy a szemgödör daganatai szabálytalan asztigmiát okozhatnak. Az asztigmiások a látáspróbatábla olvasásakor a jeleket gyakran tévesztik. Megszokták, hogy bizonytalan benyomásokból kell az élet folyamán is a helyes alakzatokra következtetniük. Gyakran fejfájásra panaszkodnak és krónikus kötőhártya-gyulladásban szenvednek. A felírt szemüveget természetesen ajánlatos kiváltani, mivel javítja a fénytörési hibát. Ha a vény lejárt, írassa fel újra, mivel az asztigmiát korrigáló tórikus üvegek drágábbak.

A szemideg károsodása

Aggódó nagymama jeligére: „A 15 hónapos kisunokámnál »veleszületett szemideg-elmosódást« állapítottak meg. Kérem, írják meg, mi ez a betegség, milyen gyakori, mi történhet, ha nem kezelik, esetleg kinövi?”

Kedves nagymama, a „szemideg-elmosódás” nem fejez ki pontos diagnózist. A látóideg többfajta elváltozását is jelentheti, ezért a páciens kivizsgálása nélkül a leírtakból sajnos nem lehet megállapítani a károsodás mértékét. A látóideg veleszületett rendellenességei az egyéni fejlődés bármely fokán kimutatkozhatnak. Az elváltozás formája és mértéke attól függ, hogy a magzati fejlődés mely szakaszában következik be a károsodás. A látóideg fejlődése a terhesség első hónapjában kezdődik. Az ötödik hónapban már kb. 3,7 millió idegszálból áll. További fejlődése során szerkezete rendeződik, az idegszálak egy része felszívódik. A látóideg fejlődése a terhesség 31. hetében fejeződik be, amikor az idegszálak száma 1,1 millió. A terhesség 31. hetéig bekövetkező károsodások ún. hipopláziát okoznak. Ekkor az idegszálak természetes felszívódása nagyobb mértékű. A látóideg kisebb méretű. Ez a rendellenesség a leggyakrabban kétoldali. A látásélesség a megmaradt idegszálak mennyiségétől és a sárga foltnak, vagyis az éleslátás helyének állapotától függ, ha a károsodás kiterjedt, tartós vakságot okoz. A gyermek kancsalít, nem reagál a fényingerekre. Mivel a látóideg-fejlődés döntően befolyásolja a szem fejlődését, fénytörési hibák is kialakulhatnak. Kisebb mértékű elváltozás kevéssé befolyásolja a látásélességet. A látóideg az agy része, így a született rendellenességek kiterjedhetnek a központi idegrendszerre és az agyalapi mirigyre is. Ebben az esetben általában az ideggyógyászati tünetek dominálnak. Az agyalapi mirigy a belső elválasztású mirigyek működését irányítja, ezért az endokrinológiai kivizsgálás is indokolt.

A terhesség 31. hete után keletkező károsodások már a kifejlett látóideget érintik, ezért ilyenkor mérete átlagos. Mivel az idegszálak elhalnak, a színe csontfehér. A tünetek hasonlóak, mint a hipoplázia esetében, de kevésbé gyakori a központi idegrendszer és az agyalapi mirigy károsodása. A terhesség első két hónapjában kialakuló születési rendellenességek közé tartozik a látóideg, az ideghártya és a szivárványhártya kolobómája. Mivel ez az elváltozás a fejlődés korai szakaszában keletkezik, általában az egész szemet érinti. Az esetek többségében a szem kisebb méretű, és a pupilla alsó része deformált. Kiterjedtebb elváltozás esetén a felső szemhéjból is hiányozhat egy darab. Ilyenkor a szemrészárás elégtelen lehet, így a szaruhártya kiszáradhat. A látásélesség általában a fénylátás szintjén van, és a gyermek kancsalít. Az esetek többségében a látóideg veleszületett rendellenességeit génhibák okozzák, amelyek lehetnek örökletesek vagy az ivarsejtek fejlődése során, ill. a petesejt megtermékenyítése alkalmával keletkezhetnek. Súlyosabb fejlődési rendellenességek esetén tanácsos genetikushoz fordulni, aki mérlegelni tudja a következő gyermek esetében az elváltozás előfordulásának esélyét. A látóideg hipopláziája vagy atrófiája esetében statisztikailag bizonyított, hogy általában az elsőszülött gyermeket érinti, ezért egyes amerikai szakemberek feltételezik, hogy az anya kora is szerepet játszik e rendellenesség kialakulásában. A terhesség alatt az anyát érintő fertőző betegségek is okozhatnak elváltozásokat, főleg a vírusos fertőzések veszélyesek. Bizonyos gyógyszerek (kinin, fenitoin), drogok (LSD) és alkoholfogyasztás is kiválthat születési rendellenességet. Cukorbetegségben szenvedő anyák gyermekeinél gyakoribbak a látóideg fejlődési hibái. A látóideg született rendellenességei ritkán fordulnak elő, a tudomány mai állása szerint sajnos nem kezelhetők, de az esetek többségében a meglevő látásélesség nem romlik. A genetika rohamos fejlődése következtében remélhetőleg a jövőben lehetőség nyílhat a fejlődési rendellenességek megelőzésére és kezelésére.

FELHĺVÁS

Felhívjuk azoknak a Tisztelt Olvasóinknak a figyelmét, akik nőgyógyászati problémákkal fordultak hozzánk, hogy bár levelüket továbbítottuk a megfelelő szakorvosnak, ő sajnálatos módon – valószínűleg a posta hibájából – mégsem kapta meg. Elnézést kérünk mindazoktól, akik hiába várják az eligazító választ, s arra biztatjuk, küldjék el újra kérdéseiket. A leveleket ezentúl személyesen juttatjuk el Dr. Ulric- János nőgyógyászhoz. Megértésüket köszöni a Családi Kör szerkesztője.