Botrányos negyven másodperc

Fele Martínez és Gael García Bernal a Rossz nevelésbenFotó: ContinentalfilmNegyven másodpercben tizennyolc pár. De nem egy kávézó teraszán, vagy egy festői parkban, kéz a kézben andalogva, netán tengerpart, napnyugta – itt valami egészen más történik. Szenvedélyes szeretkezés tizennyolc tételben. Így, úgy és amúgy. Hidegen és melegen. Szárazon és vizesen. És ezért fújolnak a britek, emiatt tajtékoznak a lengyelek.

A klip Berlinben, az idei fesztiválon került először közönség elé. Jobb fórumot nem is kaphatott volna. Cannes nem csapott nagy reklámot e páratlan opusnak, Karlovy Vary csak kacagott rajta, Velence úgy tett, mintha nem is hallott volna róla. Levetítésére egyedül a németek vállalkoztak. Ez sem meglepő. Berlin mindig teret ad a másságnak, még a filmművészeten belülinek is. A szakma és a közönség egyaránt pozitívan fogadta a képet, jelezte Brüsszel. Ez a tény pedig egyértelműen arra utal, hogy az Európai Unió képes erős érzelmeket kavarni. Az angolok és a lengyelek heves tiltakozása a lehető legjobb reklám az európai koprodukciók létrehozását, forgalmazását és műsorra tűzését támogató Eurimages számára.

A klip természetesen az internetre is felkerült. Már az első napon több tízezren látták, sokkal többen, mint azt a klipet, amely az Unión belüli mobilhívások árának jelentős csökkenését reklámozza.

Negyven másodperc, amely megrengeti a világot?

Tizennyolc pár szenvedélyes szeretkezése, tizennyolcas karika nélkül?

Brüsszel nem fújt visszavonulót, még ha sokan szerették is volna. A legnagyobb támadást a konzervatív politikusok intézték a gyártóval szemben. Erkölcstelennek és olcsó fogásnak titulálják a művet, azzal vádolva a filmgyártást támogató bizottságot, hogy így akarja fokozni amúgy sem kis népszerűségét.

„Összevágtak tizennyolc szerelmi aktust, és most így akarnak újra a figyelem középpontjába kerülni” – állítják. A klip kétér?telmű szlogenje pedig, a Let’s come together olaj a tűzre. Ha a filmkészítés folyamatára vonatkoztatjuk, akkor szabad fordításban annyit jelent: „Fogjunk össze!”, ha viszont a képsorok tartalmából indulunk ki, akkor csak azt mondhatjuk: „Csináljuk együtt!”

A klip pedig megmutatja, hogyan. Ahány rendező, annyiféle változat, hiszen tudjuk, „mindenki másképp csinálja”. Ahány színész, annyiféle érintés, mozdulat, annyiféle sóhaj, szenvedély, átélés. A tizennyolc jelenet ugyanis tizennyolc remek film egy-egy vékonyka szelete. Audrey Tautou az Amélie csodálatos életéből, Gael García Bernal a Rossz nevelésből, Emily Watson a Hullámtörésből – hogy csak három ismert arcot említsünk a „nagy átélők” közül. Vagyis Jean-Pierre Jeunet, Pedro Almodóvar és Lars von Trier egy-egy beállítása (befektetése?). Tizennyolc orgazmus – ahogyan azt korunk legnevesebb rendezői láttatják. Külön-külön talán egyikük sem olyan (nagyon) „zavaró”. Együtt, egymás mellett sokaknak sok. Egyenesen sokk! A botránynál nincs jobb reklám. A lengyelek természetesen azon ütköztek meg a leginkább, hogy a szeretkezők között két meleg pár is van. Az ő szemükben ez „a politikai korrektség szomorú bizonyítéka”.

Brüsszel fütyül az ultrakatolikusok kirohanásaira. „Az Európai Unió nem a bibliabarátok köre – védi a klipet. – Mi a művészi kreativitás és az alkotói szabadság hívei vagyunk” – nyilatkozta az Európa Tanács szóvivője. A Youtube nevű internetes szerverre felrakott miniopus a Film lovers will love this (A filmkészítők szeretni fogják) címmel került fel, és minden klipet maga mögé szorított. Gyártási költsége nem haladta meg a 350 eurót. A vágással egy külső céget bíztak meg a kivitelezők, a klip összeállításához pedig mindössze egyetlen szempont vezérelte őket: csak olyan filmek egy-egy jelenete jöhetett számításba, amelyek Európa legrangosabb fesztiváljain fontos díjat nyertek. Ott, ezek a képsorok nem kavartak botrányt. Sem Audrey Tautou szemérmes szemérmetlensége, sem Gael García Bernal nőiesített férfiassága, sem Emily Watson és Stellan Skarsgaard egymásba olvadása. Ami egy játékfilmnek, egy érzékiséggel hevített történetnek szerves része, az önmagában, a „szerves egészből” kiragadva sokak számára irritáló. Főleg szorosan egymás mellé állítva. A cél viszont éppen ez volt. Erogén zónákat érintő klippel felhívni a figyelmet arra, hogy tíz európai filmből kilencet kisebb-nagyobb mértékben biztosan támogat Brüsszel.

A klip csak egy kicsi kis desszert a főétel mellé. Ínyenceknek vágyakat keltő ajándék, annak pedig, akinek ez sok, egyáltalán nem kötelező. Rá se rántson! Akarom mondani: rá se klikkeljen!