Bodor Ádám hetvenéves

Hetvenedik születésnapját ünnepli ma Bodor Ádám, a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó alakja, a Sinistra körzet és Az érsek látogatása című regény, valamint számos kiváló novella, elbeszélés szerzője. Munkásságát rangos díjak sora fémjelzi, legutóbb 2003-ban a Kossuth-díjat vehette át.

A kolozsvári születésű író első kötete, a novellákat közreadó A tanú 1969-ben jelent meg, ezt további elbeszéléskötetek követték (Plusz-mínusz egy nap, 1974. Megérkezés északra, 1978, A Zangezur hegység, 1981, Milyen is egy hágó?, 1980). Novellák gyűjteménye az 1985-ben megjelent Az Eufrátesz Babilonnál című könyve, ez azonban már nem Erdélyben, hanem Magyarországon jelent meg, ahová az író 1982-ben települt át. Az irodalmi elismerést az 1992-ben megjelent Sinistra körzet hozta meg számára, amely „a metafizikusan totalitárius rendszer hátborzongató és végérvényes világában játszódik, valahol a Kárpátok között, valamikor a közelmúltban”. Következő regényét, amely Az érsek látogatása címmel látott napvilágot 1999-ben, Parti Nagy Lajos „szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen” műként jellemezte. Az érsek látogatása ugyancsak valahol a Kárpátokban, a Bogdanski Dolina nevű hegyi faluban játszódik, s különös hangulatú világa a kelet-európai rendszerváltások furcsaságait is az olvasók elé vetíti. A börtön szaga című, 2001-es kötet azt az interjút adja közre, amelyben az író pályatársának és földijének, Balla Zsófiának vall életéről, pályájáról. Műveinek fő jellemzőiként elemzői a tárgyilagos, érzelemmentes környezetleírást, a szűkszavú dialógusokat, a rejtély, a titokzatosság atmoszféráját és a finom humort emelik ki, s a mágikus realizmus és a kafkai parabolikus abszurd sajátos ötvözetét is emlegetik vele kapcsolatban.

A Bodor Ádám-i titokzatos világ és rejtélyes alakjai a filmeseket is vonzzák. ĺrásai alapján Fábri Zoltán és Gothár Péter készített filmet. Az érsek látogatása című regényének a közelmúltban Kamondy Zoltán készítette el a filmváltozatát.

Szövegeinek érzelemmentessége kapcsán az író a következőket mondta egyik interjújában: „Nagyon erős érzelmi beállítottságú ember vagyok, de a fesztelen személyesség ellenkezik természetemmel. Ami a prózát illeti, ott is az érzelmeimet elfedő személyiségemet követem. Azért is, mert nem érzem magam mindentudónak. Vannak olyan írók, akik belelátnak alakjaik lelkébe és érzéseibe. Számomra azonban egy alak a maga rejtélyességében sokkal izgalmasabb és hitelesebb is.” (m)