Betlér és Krasznahorka

Pazar kiállítású könyvekből manapság nincs hiány. A kiadók egymásra licitálva versengenek, melyik tud szebb, lenyűgözőbb, nagyobb – és nem egyszer drágább – albumot megjelentetni. A többkilós művek szinte a tökélyre törekednek; mintha azt akarnák bizonyítani, hogy a könyv a mai világban is pótolhatatlan, és belbecse mellett külcsín szempontjából is állja a versenyt az elektronika világával.

A sok óriásalbum azonban gyakran okoz csalódást: a pompázatos fotográfiák, festmények, légi felvételek mellett szöveget és ismeretet néha alig kap az olvasó, a mindent megmutatni akaró szándék mellett elvész a könyv lényege: a gutenbergi érték.

Semmiképp sem sorolható ezek közé az a reprezentatív album, amely nemrég jelent meg a Rubicon-Ház kiadásában, s amelynek bemutatója tavaly decemberben volt Pozsonyban. A Rubicon cím egyébként az olvasó számára jól cseng: a hasonló fejléccel megjelenő értékes és izgalmas történelmi folyóirat csaknem két évtizede van jelen a magyar lapkiadásban. A kiadó most új vállalkozásba kezdett: a nagy történelmi családok bemutatását tűzte ki célul. Ennek a sorozatnak első kiadványaként jelent meg a Betlér és Krasznahorka / Az Andrássyak világa című szép kötet.

A kiadó szándékáról a kötet fülszövegében tájékozódhatunk, amelyből kiderül, hogy a Rubicon Könyvekkel régi igényt próbálnak kielégíteni, hiszen a közönséget – különösen a több évtizedes elzártság után – mindig is izgatta, milyen lehetett a régi arisztokrácia világa; hol éltek, hogyan töltötték szabad idejüket, milyen volt a magánéletük. Talán nem véletlen, hogy a kiadó választása éppen az Andrássy családra esett, hiszen a magyar történelem egyik meghatározó főúri nemzetségéről van szó, amely – főleg a 19. században – fontos szerepet játszott Magyarország történetének alakulásában, ugyanakkor a család monografikus feldolgozása a mai napig hiányos vagy csak részben történt meg. A kötet, melynek szerzője Basics Beatrix, több kiegészítő tanulmányt tartalmaz (Hermann Róbert, Katus László, Pollmann Ferenc, Püski Levente, Soós István, Thököly Gábor, Tőkéczy László tollából), és több oldalról közelíti meg tárgyát. Egyrészt a helyszín felől, mert bár az Andrássyak épített örökségének nagy része mára az enyészeté lett, kastélyaik, váraik elpusztultak, ritka szerencseként Gömörben épségben maradt meg betléri kastélyuk, ahová Oláhpatakról költözött a család, és Krasznahorka vára. A szerző számára tehát több szerkesztési szempont adódott: egyrészt a helyszín, másrészt a történelmi alakok, a téma genealogikus megközelítése. A könyv szerencsésen ötvözi a két elvet. Megtaláljuk benne mind Betlér, mind Krasznahorka szemléletes és részletes ismertetését, s ugyanakkor végigkövethetjük a család kiemelkedő alakjainak galériáját, kezdve az Andrássyak Felvidéken történő megtelepedésével, a családtörténetnek a múlt századi első felével bezárólag.

A kötet hat fejezetből áll, s ezekből az épített örökség ismertetése mellett (Basics Beatrix) feltétlen említést érdemel Soós István és Thököly Gábor családtörténeti tanulmánya, de újdonságnak számít Püski Levente írása is, aki a két világháború közötti időszakban taglalja az Andrássyak sorsát, de nem kevésbé izgalmas Tőkéczky László tanulmánya, aki a kevéssé ismert ifjabb Andrássy Gyula alakját rajzolja meg. Külön fejezetet szentel a könyv (Hermann Róbert és Pollmann Ferenc tanulmánya) gróf Andrássy Gyula alakjának, aki, mint köztudott, az első felelős magyar kormányban játszott szerepe után emigrációba kényszerült, majd a kiegyezés után a Monarchia külügyminisztere lett, és talán a mai napig meg nem becsült (sokkal inkább vitatott), európai formátumú államférfi volt.

Az arcképek, a portrék, a családfa és az ősi fészek alkotta mozaikban természetesen információk sokaságát kapja az olvasó, melyek közt világos kép rajzolódik ki az Andrássy család politikai, gazdasági, mecénási, társasági, művészetkedvelő és -pártoló szerepéről, gyűjteményeikről, emberi nagyságukról és allűrjeikről. Röviden: emberi arcukról, amelyet a „kultúrpolitika” évtizedeken keresztül mintegy letakart tükörként dugdosott.

A kötet színvonalát, melynek szerkezete, kivitelezése, grafikai elrendezése semmi kívánnivalót nem hagy maga után, Gottl Egon kiváló, illusztris fényképei emelik. S bár fennáll a veszély, hogy aki ezt a könyvet kézbe fogja, úgy érezheti, ezután fölösleges elmennie Betlérbe vagy Krasznahorkára, a kiadói szándék valószínűleg célt ér: remélhetően még többen keresik fel ezeket a történelmi panteonnak beillő emlékhelyeket.

(Rubicon Könyvek, 2005)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?