Betiltott könyvekből épült műalkotás a cenzúra ellen

Marta Minujin argentin képzőművésznek a közép-németországi város egyik főterén felállított látványos alkotása mindenfajta cenzúra ellen tiltakozik. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott 74 éves művész ezt tartja a művei közül a "legpolitikusabbnak".

A szombatra tervezett megnyitó előtt védősisakos önkéntesek szorgoskodtak a "templom" előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció 46 oszlopa egyikének a tetejére kerüljön.

Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé kerül. Valamennyi könyvet műanyag borító védi az időjárás viszontagságaitól. Ezután rögzítik őket az időszámítás előtt az 5. században emelt athéni Parthenon pontos másának szerkezeti elemeihez.

A mű méretei megegyeznek a Parthenónéval: 70 méter hosszú, 31 méter széles és 10 méter magas - mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiállítás kurátora.

A Könyvek Parthenonját ugyanazon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el.

 A Documenta athéni vonatkozása nem véletlen, az utoljára 2012-ben tartott, 905 ezer látogatót vonzott kortárs művészeti találkozó 14. kiállítását első ízben külföldön, a görög fővárosban is bemutatták.

A betiltott művek listáját a kasseli egyetem 19 diákja állította össze: hetvenezer művet vettek lajstromba a reformáció korától az apartheid uralta Dél-Afrikáig - mondta el Florian Gassner művészettörténész. Végül 170 művet választottak ki.

Nem mindig könnyű megállapítani, melyik könyv volt betiltva. Az egykori NDK-ban például nem volt "feketelista", egyszerűen az történt, hogy amikor a szerző meg akarta jelentetni a könyvét, hirtelen elfogyott a papír - mondta Gassner.     A kiállításon a betiltott könyvek között hiába keresné a látogató Hitler Mein Kampfját, akárcsak az összes többi, fajgyűlöletre felszólító irományt.

Egyes műkritikusok bírálták a Documenta Parthenonját, mivel nem eredeti mű. Marta Minujin 34 évvel ezelőtt, az argentin junta bukása után könyvekből épített templommal tiltakozott a diktatúra által bevezetett cenzúra ellen.

A kasseli kiállítás szeptember 17-ig látható. Utána a könyveket szétosztják, az épületet lebontják.