Az új körzeti hivatalok szervezeti egységei

Az Új Szó 2004. 1. 19-i számában már közöltük az új államigazgatási hivatalok általunk javasolt nevét. A cikkben egyúttal arra is utaltam, hogy a közeljövőben a belső szervezeti egységek megnevezésével is foglalkozom.

A belügyminisztériumhoz tartozó körzeti hivatalokon, pontosabban – funkciójuk szerint – a körzeti közigazgatási hivatalokon belül a belügyminisztérium vonatkozó iránymutatása szerint (202-2003/0457) három odbor és egy útvar működik majd, az előbbiek alárendelt szervezeti egysége pedig az oddelenie. Érdemes elidőznünk e szervezeti egységek magyar nevénél, mert az átszervezésről szóló írásokban újságíróink az odbor-t rendszerint szakosztály-nak nevezik, holott a közmagyarban nincs ilyen jelentése. Az értelmező kéziszótár új kiadásában a szakosztály szóval kapcsolatban ezt olvashatjuk: „Egyesületben a szakterület egy-egy ágával foglalkozó osztály. A sportklub szakosztályai. I Vasút Posta A legmagasabb igazgatási egység”. A Magyar Nemzeti Szövegtár elektronikus anyagában is csak e két jelentésre van példa.

A hivatalokon belül működő fő szervezeti egységeket ezért a magyarországi gyakorlatot követve hivatalosan nálunk is főosztály-nak, alárendelt egységeit, az oddelenie-ket pedig osztály-nak volna célszerű nevezni. Sajátos probléma az útvar magyar neve. A szlovákban e szó jelentése: ’szervezeti egység vagy annak része’, tehát bármilyen szervezeti egység megnevezhető vele. Magyar megfelelőjét keresve szótáraink sem nagyon igazítanak el bennünket, ui. egyetlen ajánlott szó (pl. alak, alakulat, forma, idom, képződmény) sem illik bele az adott kontextusba. Tapasztalatom szerint az útvar-t ebben az adott jelentésében rendszerint részleg-nek fordítják, ezzel viszont az a baj, hogy a közmagyarban részleg-ei cégeknek, vállalatoknak lehetnek. Az elmondottakat figyelembe véve azt javaslom, hogy a körzeti hivatalok útvar-nak nevezett szervezeti egységét hivatalosan csoport-nak nevezzük. Ez egyrészt megfelel a csoport egyik jelentésányalatának – ’nagyobb szervezeti egységnek, egy-egy egyetemi évfolyamnak stb. valamely szempontból elkülönülő része’ –, másrészt a magyarországi közigazgatási hivatalokon belül is léteznek csoport-nak nevezett szervezeti egységek.

Az egyes főosztályok és osztályok magyar nevének megállapításakor csak részben lehet támaszkodni a magyarországi példákra, ugyanis a szlovákiai körzeti hivatalok tevékenységét Magyarországon különböző intézmények végzik, illetve nem is találtam olyan főosztályt vagy osztályt, amelynek a megnevezése átvehető volna. A magyarországi megnevezések tehát csak szerkezeti mintaként használhatóak, egyébként a szlovák kifejezésnek tartalmilag megfelelő (ill. az adott szervezeti egység által végzett tevékenység jellegére utaló) magyar nevet kellett alkotni. A megmaradó régebbi szervezeti egységek nevét természetesen célszerű átvenni. A körzeti hivatalok szervezeti felépítése szerint (kiindulva a teljes szervezettségű hivatalból) az alábbi megnevezéseket javaslom használni:

1. Odbor všeobecnej vnútornej správy – általános igazgatási hatósági főosztály

• oddelenie volebné – választási osztály

• oddelenie správne – igazgatási osztály

2. Odbor živnostenského podnikania – vállalkozói főosztály

– oddelenie živnostenskej registrácie – bejegyzési-nyilvántartási osztály

– oddelenie živnostenskej kontroly – ellenőrzési osztály

3. Odbor krízového riadenia – válsághelyzet-kezelési főosztály

• oddelenie krízového plánovania a hospodárskej mobilizácie – válsághelyzet-tervezési és gazdaságmozgósítási osztály

• oddelenie civilnej ochrany obyvateľstva – polgári védelmi osztály

4. Útvar vnútorných vecí – belső ügyviteli csoport

pracovisko obvodného úradu – a körzeti hivatal kirendeltsége

www.gramma.sk